Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-01-28
« ” I volna. Ha az eredetileg munkásokat hozzávesszük, akkor 1959-ben 67%, 1960 végéig 61.6%, tehát itt is csökkenés állt be, tehát nemhogy nem hajtottuk végre a PB. határozatát, hanem rosszabbodott a helyzet. 25 alapszervezettel több alapszervezetünk van, mint volt, másik, hogy e 25 alapszervezet többsége hivatali, tehát alkalmazotti réteghez tartozó kommunistákat hoztak, ebből adódik egy eltolódás. 1959-ben az ipari jellegű üzemeket külön véve a munkások aránya 62%T volt, 1960-ban a fizikai munkások száma 77.8%, tehát az ipari üzemeknél a Pártbizottság határozatának megfelelően dolgoztak az ipari jellegű pártszervezeteink. A PB. megállapította, hogy még nagyobb megszigorításokkal az ossz arányt is lehetett volna csökkenteni, mert mindig becsúszott 5-4 alkalmazotti réteg, ami az évi összesítésekben sokkra jött ki, igy ezen a téren bizonyos szigorításokat akarunk alkalmazni, tehát hivataloknál, egyéb üzemeknél alkalmazotti réteget csak igen kivételes esetben veszünk fel. A másik a szakmunkások aránya. A szakmunkások aránya 22.5% volt 1959- ben, 1960-ban sajnos és itt nincs mentség, 25%, tehát lényegében 5%-ot mentünk csak előre, ezt az egyet nem tartottuk kellően kézben és ez figyelmeztető a számunkra* mert ha valahol tenni kell, akkor itt kell tenni, mert a kerületünk ipari jellege egyre jobban erősödik. Az értelmiség és műszaki értelmiség alakulása 1959-ben 8% volt, 1960- ban 11.7%-ra növekedett, tehát közel 4% emelkedést mutat, tehát ennek az üteme egészséges. Ami fő probléma,a műszaki értelmiség aránya lassú, tehát a műszaki értelmiségnél és a szakmunkásoknál az ütemet meg kell gyorsítani. A fiatalok arányának növekedése, általában a 50 éven aluliakat értjük fiatalok alatt, tehát ezt a korosztályt vesszük általában a fiatalok cim alá, 1959-ben 17*3% volt, 1960-ban 17.2% volt, itt 1 tized % csökkenés van, mennyiségben előre mentünk, mert 200 fiatallal többet vettünk fel,' mint ami volt 1959-ben, de mivel az egész párttagság növekedett a 200 fiatal nem emelkedést jelent az egész arányhoz viszonyítva, hanem csökkenést. Itt szeretném megemlíteni, mint pozitív jelenséget, hogy amikor a PB. tárgyalta a Kisz munkáját, hozott egy határozatot, hogy a Kisznek el kell érni, hogy túlhaladja a kerületi párttagságot és a Kisz Bizottság jelenleg 7204 Kisz taggal rendelkezik, tehát most már jóval túlszárnyalta a párttagság létszámát, tehát eredményesen hajtotta végre ezt a munkát. A probléma elsősorban a szakmunkások, műszaki értelmiség és a fiatalok létszámának növelése.Fő irányvonal ezenkívül a párt körüli szimpatizáns tömegek számának állandó növelése, ahol nincs határ. Másik ilyen kérdés a szocialista építésünkkel kapcsolatos. Mindjárt kezdem a községpolitikai célkitűzéseinkkel. A PB- 1959-ben mikor tárgyalta az 1959-as községpolitikai feladatainkat, úgy határozott, hogy 1960-ra a társadalmi munka, nagyobb arányú kiszélesítésével a kerületi lakóssag aranyat növelni kell 50%-al. Ezenkívül tárgyalta, hogy a kerületi Tanácsnak, adjanak nagyobb onállóságota társadalmi munkában és csak irányítsa ezt a munkát-.’ TJ
