Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-06-04
r "i A javaslatok nem elégítettek ki. Egyrészt sajnálom, hogy az 1-es pont azt mondja a javaslatban, hogy majd a legközelebbi PB ülésen kell kidolgozni és megvitatni az osztály és szövetségi politika kérdését itt Zuglóban. Lehet, hogy nem kell, hogy tartalmazzon ilyet, de érdemes lett volna véleményem szerint a kerület rétegeződéséből és az abból fakadó dolgokat illetően néhány elvet megjelölni, különös tekintettel arra, hogy a Budapesti Pártbizottság elé megy az anyag. A 4—es javaslattal kapcsolatban is ugyanezt mondanám, hogy ki kellene fejteni, hogy milyen irányban, konkrétan a tanácsi pártszervezet ügyében, hogy foglal állást. Hogy a tartalmát is mutassa meg a fejlesztésnek, hogy milyen irányban kell tovább javítani és fejleszteni. Ugyanez vonatkozik bizonyos fokig a többi javaslatra is. Megemlíteném még a fogalmazás kérdését, ebből a szempontból is kellene még javítani. Az 5~ik oldal 2. pont: hogy 32 ezer kerületi lakos végez társadalmi munkát, de nincs megjelölve, hogy melyik évben, nyilván 1959-ben végzett. Bárd elvtárs: Nagyon érdekes az uj településeken, hogy olyan /*■ emberek laknak, akik sokat kaptak a demokráciától és azt kívánnánk, hogy sokat adjanak ki. Kb. 3 ezer regisztrált párttag van és ezeknek néhány %-a vesz részt a pártmunkában a területen. Véleményem szerint valahogy ellenőrzés elá kellene vonni ezeket a regisztrált párttagokat, mondjuk a munkahelyükön, hogy beszámoltatnák őket, hogy mit végeznek a lakóterületen. Véleményem szerint ezt központilag kellene megoldani. A kommunista tanácstagok munkájánál javasolnám, hogy a kommunista frakcióban mindig be kellene számoltatni néhány tanácstag elvtársat, hogy mit végeztek eddig a napig a körzetükben. Egész biztos, ha a sejtek működnek, sokkal jobban sikerültek volna a tanácstagi beszámolók. Az én területemen kb. egy év óta nincs sejtgyülés, a politikai felelős sem törődik vele. A tanácstagoknak is sokkal jobban kellene a lakosság között j árni ok. r Virág elvtárs: Az anyagot rendkívül jónak tartom, azért is, mert világosan megmutatja, hogy a Tanács pártirányitásának mik a formái és milyen körülmények között lendültek és vannak már mozgásban. Úgy látom, hogy a Tanács középen van a mozgalmi és a hivatali munka menetében és hol szigorúan a hivatali merev munkához kell igazodnia, néha pedig összekötőnek kell lennie a válasáott tanácstagok pártcsoportja, a körzeti pártszervezetek munkagyakorlata és a Pártbizottság irányítása között. Hogy ebben a hőingadozásban hogyan állja meg a tanácsi pártszervezet a helyét, véleményem szerint itt kellene többet időzni, s sokat kellene ezzel még foglalkozni, hogy mikor a hivatali, mikor a mozgalmi munkát, s melyiket meddig vigye. Ezt kellene összekapcsolni. Csányiné elvtársnő: Egyetértek az egész jelentéssel, de van néhány észrevételem: azt hiszem, egyértelműen állást leOene foglalni abban, hogy a Tanács az ellenforradalom idején is megállta helyét és elvégezte a feladatokat, egyetértek a tartalmi/,módszerbeli kérdések elemzésével is. Véleményem szerint fel kellene már vetni, hogy milyen kérdésekkel kellene foglalkozni tartalmában és a párt irányításának összes kstfcé lehető módszereit és módjait. Hogy meddig szabad elmennie az osztályok közötti kapcsolatának, hogy ne csökkentse a Tanács vezetőinek felelősségét. Nagyon fontos a körzetek és a Tanács területen folyó munkája, bár a tanácstagok irányítása elég intenzív a kerület részéről is, de nincs kiaknázva minden lehetőség. L------------- - —d
