Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-06-04
r ű- 5 -Mi szeretnénk ezt az elvtársat újra választani, högy olyan legyen, aki tartja is a kapcsolatot az üzemmel. Azt hiszem, ez a probléma a többi üzemnél is fennáll. Véleményem szerint helyes lenne ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Palicz elvtársnő: Javasolnám kiegészíteni az anyagot egy-két gondolattal. Az egyik az állami fegyelemnek és a szocialista törvényességnek a gondolata. A másik a társadalmi munkának más területen való szélesítése. A Tanács dolgozóinak, a Tanácsnak, mint államhatalmi szervnek működését rendelet szabályozza, éopen ezért ebből a szempontból is vizsgálni kell e szervnek a működését. Egyik jelentős tényező kell, hogy legyen magának a Tanácsnak tanácskozásait megvizsgálni, ugyanígy véleményem szerint foglalkozni kellene azzal is, hogy a tanácsülések riLlyen határozatokat hoznak, hogyan hajtja végre, hogyan ellenőrzi. Attal is egyetértek, hogy a kommunisták aktivitását, munkáját és a pártirányitásnak eredményességét éppen az államhatalmi szervnek ilyen munkájában is ki kell dolgozni. Az állami fegyelemnek és a szocialista törvényességnek a kérdését azért is meg kell vitatni, mert ez hozzátartozik a fő feladatukhoz. A működésűket szabályozó törvény olyan hatalmas forradalmi vívmánya egész jogi életünknek, amelynek helyes és jó végrehajtása mélyíti és rendkívüli mértékben elősegíti a Tanács tömegkapcsolatát. Azt is figyelembe kell venni, hogy egyre nagyobb jogköröket kapnak az államhatalmi szervek és hogy ezek gyakorlásában megfelelően járnak-e el, azt is ügyiemmel kell kisérni. Azt is látni kell, hogy vannak még bürokratikus vonások s arra is rá kellett volna mutatni, hogy ezek hogyan mutatkoznak és hogyan akarunk ezek ellen harcolni, milyen módszerekkel. A másik kérdés a társadalmi munka. Az anyag ezt kicsit egyoldalúan dolgozza fel. Be kell vonni a lakosságot olyan társadalmi mozgalomba is, amely nevelési jellegű, ezért javasolnám a lakóbizottságoknak a jövőbeli feladatait tartalmában konkrétabban megjelölni. Emellett kevés szó esik a társadalmi ellenőrzésről. Itt van pl. a lakáskiutalás előtti helyszíni ellenőrzések, amelyekbe a lakosságot az aktivahálózat szélesítésével fokozottabban be kell vonni. S egyes szakemberek bevonása ezekbe a munkákba. Pl. szerveztünk egy ilyen jogi bizottságot, amely a lakóbizottsági választások alatt a szocialista erkölcs, a szocialista együttéléssel, a bűncselekmények társadalmi megelőzésével kapcsolatos kérdésekre adtak választ, s általában ilyen nevelő jellegű munkát végeznek. A kerület egyes szerveinek munkáját jobban össze kell hangolni ezekben a munkákban. Fábik elvtárs: A 7-ik oldal 3~ik bekezdés c. pontjához: en ezt nagyon hasznosnak találom, de nem tartom elegendőnek, azért, mert vannak olyan tanácsbeszámolók, amelyet nem lehetett megtartani részvétlenség miatt s nekünk nem közömbös az, hogy a tanácsbeszámolók hogy sikerülnek. Ez arra vall, hogy a kommunisták a lakóterületen nem veszik elég komolyan a tanácsbeszámolókat. Ez pedig egy bizonyos fokig állásfoglalás a tanáccsal való kapcsolat felé. Azt hiszem itt lehetne fordulni az üzemi és intézmények pártszervezetei felé is, hogy foglalkozzanak ők is a tanácsbeszámoló előkészítésével. Helyesnek tartanám pl. azt, hogy amikor a tanácsbeszámolók vannak, a pártszervek napirendre tűznék a tanácsbeszámolók kérdését és, hogy a pártszervezet tagjai hogyan viszonyulnak ezekhez a beszámolókhoz. Itt persze a Budapesti PB-nak kellene az utat megkeresni,mert a kerület hatáskörén már túlnő. Ezzel gondolom elkerületni,azt, . hogy nem jönnek el az emberek és nem lehet megtartani a tanács-I beszámolókat. , L— J
