Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-03-12
J I- 7 -E.,yütt dolgozni: E munkában szervez-e tűink legfőbb .eredmén.> <3 az, hogy mindig megtudtuk órtettni ez ifjusa.. köriben, hogy mi a legfontosabb, mi a le<_ó._3tőbb országos, kerületi va(_.y helyi probléma. Mikor felhívással fordultunk r. fiatalokhoz, ezért, hogy fokozottabb tak-arékességgel segítsék a gyártmányok öntköliségi árának csökkentér sát, egymás után jíakultck .? teker íkossági brigádok. Ennek eredménye ként 1958-ben' pl. Telefongyár több mint félmilió forintot takarított • meg ez inkur-ens anyagok feltárásával és értékesítésével. Az öntöltsóget csökkentő szaraiéi út eredménye képpen 1959-ben kb. Iooa újítást adtak be kerületünk fleteljai, mely kb. 18 miliő fortint megt*kpritást eredményezett. A takarékossá., re r-z újra ás jobbra való törekvés szép példáját mutatták a Földtani Intézet fiataljai, akik tu_ dományos munkájukat a gyakorlati élethez vitték közelebb, ús ezzel több mint 14 miliő forintot tekertitottak meg népgazdaságunknak. Nagy javulást mutat a fiatalok közhasznú társadalmi munkára, való bevonása is. Mig 1958-ban kerületünk fiataljai kb. 18 ezer óira társadalmi munkát véL.3ztck, eddig 1959-ben ez a szám 9o ezer óra körül mozog. ■ Állandó munkájává vált szervezeteinknek.. s tervtelj esi tésé-nek segít őse. Kerületünk üzemben dolgozó fiataljainak 75 fy-e áll munkeversany^üh. Kerületünkben 16o. ifjúsági brigád dolgozik 14oo fővel. , Ezekben a brigádokban már együtt dolgoznak KISz tagok és KISz-en kívüli tagok. Sikerült megszűnt ettni a még r termelés területén is macába zárkózott, csak KISz tagokból álló brigádokat. A tervjtsljositéso érdekében a fiatalok rendszerint ott dolgoznak, ahol a legjobban szőrit n cipő. A Divatkötött árugyárban pl. a loo fo-on aluli teljesitmónye.k okoztak állandó problémát az üzem vezetőinek. Ezen kellett változtatni. A KISz szervezet belátta., houy ez a helyzet tarthatatlan és azóta meg is változtatta ezt. 1959. év vígén e rendes napi műnk® mellette fiatalok t ársccfalmi’munkaóráinak százai kerültek az icazuatók asztaléra, ho(_y az üzem ra-radoktalanul eleget tegyen kongresszusi versenyben vállalat kötelezettségeinek. /í'elefoncy ár 13oo óra- a "Tünde” gyártásához; Dsnuviö 8oo,/ A saját erőből történő műszaki fejlesztése mozgalomnak még csak a kezdetén v'e-'yunk7 . de ercd man . 3k már is mutatkoznak. Pl. az Alurainiu.m«_y ár fiataljai átfestették a vállalat összes gépeit. A Danuivia és Férabutor._yár fiataljai vállalták az e mozgalom kere-tén belül beadott újítások e_yrószések komplex kivitelezésit. Széles térben terjedt el a fiatalok szakmai továbbképzés ínak, gondolata, mind előfeltétele a műszaki színvonal állandó emelésének, A fenti példák azt bizonyítják, ho.y a munkában e.yyre inkább magunkkal tudjuk vinni az 3,..ész ifjúságot, A példákban említett feladatokat csak a KISz tag.sa.rc támaszkodva, nem tudtuk'volna elvégezni. Hiszen sok esetben egész üzemek műhelyek csoportok voltak érdekelve, L_______________________2A_______________________________
