Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-10-22
r~ —. I ütni |- 2 - 1 Igen is adni kell lehetőséget, hogy ilyen kispolgári szemléletű emberek is bekapcsolódjanak, segítsék a tömegszervezetek munkáját. Es a pártszervezet tagjai neveljék, segitsék az ilyenek fejlődését a szocialista szemlélet irányába. A másik ilyen fő terület: az értelmiséggel kapcsolatos néhány kérdés. Itt elsősorban az értelmiséggel kapcsolatban folytatott szövetségi politikánk tartalma a fő kérdés. Együttműködés a szocialista társadalom felépítésében az élet minden területén. A másik oldalon a nyilt eszmei harc az ezt gátló tényezőkkel szemben. Ez szabja meg munkánk tartalmát és az osztályharc eszközeit. Az egyik oldalon szeretik, követik a pártot, ugyanakkor egyik-másik területen van olyan része, amely nem értmindenben velünk egyet, egyik-másikban felvetődik a pénzügy kérdése, hogy ha én nyugaton lennék, mennyi pénzt kapnék, stb. A másik oldala: világnézeti szempontból még messze elmaradt a követelményektől. Véleményem szerint ez bizonyos fokig érthető. Jelen szakaszban ott tartunk, hogy az értelmiség nagyrésze nem a szocialista tudat talaján áll még. Itt a cél, elsősorban, hogy ezt a kettős ellentmondást egyenes irányba hozzuk, előre segítsük. Itt sokat tehetnének az üzemi tömegszervezetek és a kerületi szinten lévő tömegszervezetek. A másik ilyen kérdés, amit szeretnék a 'PB felé felvetni és, segítségüket kérni: az uj értelmiség fogalmának meghatározása. A régi értelmiség, amely 1945. előtt szerezte meg diplomáját, a másik a mi értelmiségünk, akik 1945. után szerezték meg diplomájukat, akik munkások gyerekeiből lettek értelmiségiek. < Egyik probléma itt az, hogy a régi értelmiség lényegében 15,év alatt jórésze fejlődött, elfogadja a munkásosztály ideológiáját, dolgozik a szocializmus felépítéséért és ez magatartásában is megmutatkozik. Ugyanakkor találkozunk olyan jelenséggel, hogy az úgynevezett uj értelmiség, akit népünk nevelt, a burzsoá ideológia befolyása alá kerül. A kerületben van egy olyan szemlélet, hogy a mi pedagógusaink el vannak öregedve. Ez - legalábbis ha a számok pontosak - akkor1 nem igaz. 1/5-a régi és 2/5-a. 1950. után végzett és nyert képesítést úgy az általános isko- Iában, mint a középiskolákban. Mégis - csak a mi iskoláinkat nézve - nagyarányú fejlődés tapasztalható a nevelés szocialista tartalommal való megtöltésében. De itt véleményem szerint mehetnénk egy kicsit előbbre. De ilyen jelenségekkel táálkozhatunk egyes tudományos intézetekben, kutató intézetekben, akiknek mindene a pénz és egyéb egyáltalán nem érdekli. Behivtam Nemeskéri elvtársat, az egyik tudományos intézet dolgozóját, hogy vezessen kerületi szinten egy konferenciát. Ahelyett,hogy vállalta volna, egy csomó másodállást sorolt fel, amelyet azonnal elfoglalhatna, de, hogy az egyik helyett vállalta volna a társadalmi munkát, ilyen nincs. Ilyen szemlélettel nagyon sok értelmiségi fiatalnál találkozhatunk és ezt figyelembe kell venni a további munkánk során. Ezért a jövőben a megfogalmazásnál úgy kell beszélnünk a régi és uj értelmiségről, uj, aki ténylegesen a munkásosztály ideológiájának oldalán áll, aki valóban segiti a mi munkánkat. A meglévő, volt kizsákmányoló osztály tagjaival szembeni politikánkról néhány szót. Itt lényegében arról van szó, - ahogy a Kongresszus ezzel foglalkozott, - hogy az osztályidegen rétegeknek segitsük elő a lehetőséget, hogy beleilleszkedjenek a mi társadalmunkba és munkát vállalhassanak és dolgozó emberré váljanak. Eddig osztályidegen elemekkel szemben a törvény erejével léptünk fel, ugyanakkor meghatároztuk, hogy vezető állást nem tölthetnek be.------------—1
