Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-08-06
* 0 0 091 I A kommunista szülőkkel kapcsolatban: azt hiszem, ők sincsenek mind emellett a mozgalom mellett, mert félnek attól, hogy a fiatalok ezzel megutálják a munkát, vagy nem akarják, hogy azt a munkát végezze, amit ők végeztek. Meg kell magyarázni, hogy a munka nem káros a mi ifjúságunkra, ezt a légkört kell kialakítani. Meg kell mondani, hogy sok mindent nem tettünk meg mi magunk sem amit kellett volna. Vigyázni kell arra,is, hogy egy-egy üzem ne a gyerekekkel akarja a vállalat problémáját, megoldani. A gyerekek igényét, fantáziáját is ki kell elégíteni, csak igy tudjuk a munkát megszerettetni velük. Tartalmasabbá, színvonalasabbá kell tenni, adni a fiataloknak és akkor nem lesznek jampi és különböző hóbortjaik, mert le lesznek köteve egészséges irányba és jobban érdeklődnek a többi tantárgyak iránt is, mert a politechnikai oktatás rj szint hoz a tanulásba. A magam részéről egyetértek ezzel a határozattal, de nekünk is van tennivalónk bőven. Varga Gyula et.PB tag. A szocialista társadalom építésének ütemét meg kell gyorsítani, és ezekhez a feladatokhoz emberek kellene és ezeket fel kell készíteni. Éppen ezért nagy jelentősége vann ennek a reformtervezetnek. A munkára nevelés egy kicsit furcsának hangzik, de amikor erről beszélünk, látni kell, hogy a mi átmeneti társadalmi rendszerünkben is ellentmondás mutatkozik, mert annak ellenére, hogy 16 év óta lényegesen fejlődött az emberek tudata, még nincs a gazdasági fejlődésünkkel összhangban. Az ifjúság tudatának szocialista átalakításában nagyon döntő a munkára való nevelés. Rendkívül érdekes az a tény, hogy pedagógusaink kb. 60 7«-a a felszabadulás után végezte el a főiskolát, egyetemet, ennek ellenére nagyrészénél különböző kispolgári szemléletek és gondolkozásmód érvényesül. Elő elvtárs azt mondta, hogy vannak primadonna-szakmák. Ezzel én igy nem értek egyet, mert minden munkának, szakmának megvan a becsülete, a szépsége, csak attól függ, hogy azt ki végzi, ki foglalkozik ott a gyerekekkel. Ezért rendkívül fontos, hogy egyrészt azok a pedagógusok, akik a politechnikai oktatással foglalkoznak, megtanulják a szakmát is, de ehhez elsősorban a szakmunkásoknak kell segíteni, akik nemcsak szakmailag oktatni, hanem nevelni is tudnak. A munkásosztály soraiban nem mindig érvényesül a munkásosztály erkölcsi, morális szemlélete és ez különösen befolyásolja a fiatalok gondolkodásmódjának kialakítását. Ha mi a fiatalokkal a munkát meg tudjuk szerettetni, ezzel a szocialista gondolkodásmódnak is utat törünk a fiatalok életében. A munkaruha kérdésével kapcsolatban: az a véleményem, hogy országunk nem búdja ezt most még biztosítani, az ehhez szükséges anyagi feltételeket. Javasolnám, hogy úgy foglaljunk állást, hogy azokban a használt nullákban dolgozzanak, amellyel minden gyerek rendelkezik. A nyári gyakorlati oktatásnál a mellett volnék, hogy a 5 hetes időtartalmra az üzemek meg tudnák csinálni, hogy valamilyen dotáció fogmájában meg tudják ezt csinálni. Kérem az elvtársak segítségét, nogy elsősorban a munkásszülőkön keresztül aktivan kapcsolódjanak be a reformtervezet megvitatásába, kialakításába, hogy minél reálisabb, az élettel, a gyakorlattal összekötve alakuljon ki ez a reformtervezet. Segítsék ebben a Tanácsot, a Tanács oktatási osztályát, hogy ez a reformtervezet a munkára való nevelést segítse elő, az ifjúság arculatának kialakítását. Lr— -J
