Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-10-03
„________________———-........................................................................ 1 - .11. ■ * 1 - ■ ■■ I /** ' f ” > ’15' ' 629 I szekt ns befoly's. Ezután térjünk arra rí, hogy mi a fő probléma I az egység további erősítésében. Abból indulnánk ki, hogy a rt egységének első és elengedhetetlen feltétié az eszmei egységnek az erősítése. Ez azt jelente hogy a pártmunkásaink és párttagjaink részéről, illetve részére meg kell teramteni az eszmei politikai | továbbképzésüknek az alapját. Itt kitérünk arra, hogy sokan nem akaják ezt figyelembevenni. Egyrészt elméleti közömbösség tapasztalhat ■ i másrészt elméleti elkényelmeakedés tapasztal \ató, amely abban nyilv nul meg, hogy képzett elvtáreak, a képzettségükön aluli oktatási formákat választanak, ami akadálya a tagság eszmei felkészültsége növelésének* Másrészt abban nyilvánul meg, hogy közömbösek a politikai kérdések iránt, és nem vesznek részt olyan értekezleteken, megbeszéléseken, ahol politikai kérdések vetődnek fel elsősorban, A. m a ilyen kérdés, amely ezzel kapcsolatban az eszmei, politikai egységgé kapcsol >.tban felvetődik, a kispolgári életmód és gondolkodásmód, az önteltség és az intrikának meglévő jelenségei. Különösen kiemelnénk I mi az önteltségnek a problémáját azért, mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy a taggyűlések sorozatiban azért mossák meg a fejé egyes titkárainknak, olyan titkárainknál, akinél nem is számoltunk és nem is gondoltunk volna ilyenre, mint pl. a Marczis elvtírsra, a Földtani Intézet titkárára. Szóval egy sor titkárunknak ezért mosta meg helyesen a tagság a fejét, vagy durva és goromba, vagy öntelt és clbizakodótá vélt és igy tov bb és igy ovíbb stb. stb. És éppen ezért xxxxxiyxxxxKkBRxág mintegy veszélyes jelenséget, amely nem általános jelenség a kerületünkben, de megnyilvánulnak és meg vannak. Tehát az eszmei politikai egység szempontj'ból tennivalónkat a következőkben határozná# meg. Mint a propaganda feladata, megtanulni és megtanítani a tagságot arra, hogy a marxista-leninista szemlélet alaj jín tudjon gondolkodni és cselekedni. Másrészt, hogy a marxista-leninista kutatási és elemzési mód alapj ín tudja vizsgálni a dolgokat és jelenségeket és ennek alapján tudja a következtetéseit levonni. Vélem ínyünk szerint a propagandamunk ának ez lenne a főfeladata. És harmadszor, hogy biztosítsa, hogy mindenki képességének megfelelően képezze tovább magát. Tehát nemenjen az időszerű politikai kérdésekre egy öthónapos pártiskolás, vagy egy egyéves pártiskolát végzett, hanem valami megfelelő oktatási formába, vagy azelőtt járt a politika; szakosított tanfolyamra és elmegy az időszerű kérdésekre, mert oda nem kell felkészülni, nem kell tanulni, élhet a múltból és igy tovább Hova fog ez vezetni? Azért is támasztanánk alá, azért tartjuk xxxke/t szükségesnek, mert a marxista-leninista szemlélet alapján való gondolkodásunk kialakítása és a marxista-leninista kutatás és elemzés alapján való vizsg'1 itnak a megteremtése a legkövetkezetesebb harcot jelenti, a ixg revizionizmus, a szektarianizmus, a dogmatizmus ellen, mert hisz ez a kettő, a marxista-leninista szemlélet és kutatási mód nem fér öss^e sem a revizionizmussal, sem a szektarianizmussal és dogmátizmussál. A másik ilyen fő kérdés a pártegység szempontjábóla®$$ancsak a lezajlott vezetőségválaszt isi ülések tapasztalatai alapján mondanánk el, ez az akarati és cselekvési egységének a problémája. Kihangsúlyozva azt, hogy ezen a téren is van fejlődés és az akarat és cselekvés egységének megléte komoly szerepet játszőtt élért eredményeinkben. De a továbbiakban még nagyobb szükség lesz erre, éppen ezért az itt tapasztalható jelenségekkel szemben erélyesen fel kell lépni. Milyen jelenségekkel szemben? Szemüketékből adódnak, mint minden gyakorin/ SxxKiáiKtxkkxix Az egyik szemlélet, illetve jelenség az, hogy a tag nak egy része passzív, félrevonult. Kisebbik része, de jelentős réf
