Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-12-29
■ 11007 I- 6 -Schulteisz elvtárs: Az 59-es évi társadalmi munka megszervezése nem nagyon jól sikerült, mert véleményem szerint a 5,118 ezer Ft. helyett sokkal többet is el tudtunk volna érni. A Ludas' Matyiban is benne volt, hogy az egyik zuglói utcában bokáig jártak a sárban, ugyanakkor az üzemeknek nem engedik meg, hogy a salakot az ilyen helyre rakják. Jó lenne, hogy ha komolyabban megnéznék ezt a városrendezési kérdést, hogy hogy lehetne ezt megtenni és mi szivesen szállítanánk le a salakot. Pomázi elvtárs: A Dózsa György u.7-ben nagyon komoly munkát végezted és joggal nehezményezik, hogy nem mentek ki oda a PB-fról, sem a Tanácstól, de még a HázekezáLési Igazgatóságtól sem. Sok helyen a területi pártszervek sem úgy álltak a társadalmi munkához, ahogy kellett volna. Ezt fel is vetettük a 8-as körzetben, de már későn hivták össze a sejtfelelősöket. Szeretném arra kérni a PB-ot, a VB-ot, hogy hasson oda a titkár elvtársak felé, hogy a munka mozgósításában konkrétan follyanak bele a kerületi pártsejtek is, mert a tanácstagoknak nagyon nehéz a mozgósítást elvégezni. Az volna helyes, ha a körzeti pártszervezetek is felmérnék a maguk területét, erre felhasználnák a taggyűléseket is és a maguk területén mozgósítanának. Nem szabad elfelejteni, hogy az elvégzett társadalmi munka kömét az üzemek végezték, mert ott jobban lehetett mozgósítani. Arra kérem tehát a PB-ot, hogy ilyen értelemben a körzeti pártszervezetek titkárait kérje fel erre a munkára, állitom, hogy sokkal jobb eredményt érünk el a következő évben és állitom, hogy túl is tudjuk teljesíteni ezt a 5 millió forintot. ’ Csányi elvtársnő: Tavaly is felvetődött, hogy milyen lesz ennék a társadalmi munkának a szervezeti megoldása. Azt válaszolták az elvtársak, hogy elsősorban az üzemekre építünk, ez érthető is volt. De már akkor is előrovtődött az, hogy ennek a munkának fokozottabban át kell menni a lakosság ügyévé. Úgy érzem, an anyagnak is jobban kellene tárgyalni ezt a munkát, hogy ki hogyan állta meg a helyét, melyik szerv milyen munkát végzett. Itt most már egy beindított munka van, amelynek értékelését nem látjuk eléggé. Azt is, hogy a sejtek mit tettek. Itt van pl. az, hogy a Tanácsnak és a Hazafias Népfrontnak a feladata lett volna ez. Itt ezt kellett volna értékelni, i • hogy hogyan végezték ők a munkájukat, hogyan mozgósítottak. A lakóbizottságokról pl. folyton beszélünk, hogy újraválasztják,' és most már talán tényleg újraválasztják, de akkor legyen most már életképes, vagy ne válasszuk újjá őket. Hiányolom azt is, hogy a Tanácstól nincs itt senkit. Valakit azért nem ártott volna meghivni, hogy hallják, hogy milyen problémák vannak. Felvetődik, hogy nem-e lehetne egy olyan bizottságot alakítani, amely egyrészt a Zanácsból, a Hazafias Népfrontból és néhány nagyüzem megbízottjából állna, akik az üzemi szervezettséget át tudnák ebbe a munkába hozni. Amit Glázer elvtárs felvetett, hogy ez kevés ez az összeg, véleményem szerint hát itt nagyon nehéz tervezgetni és bizony nagyon nehéz ezt az összeget is létrehozni, mert ha megnézzük, ez is egy nagyon komoly összeg, és ha túl tudjuk teljesíteni, az jó lesz. De véleményem szerint nem ez a probléma itt. , Lz--------------------1
