Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-06-07
r u “ 9 A, / 1 ... 4 _ Ugyanakkor tapasztalható, hogy egyes üzemekben, mint a'Világítástechnikában, Autóbusznál, főkép a. férfi műszaki vezetők visszaélnek a helyzetükkel, esetenként megengedhetetlen magatartást és hangot használnak velük szemben. Az üzemi- nőtanácsok jelenleg még nem kielégítő módon foglalkoznak a dolgozó nők problémáival., A munkásosztályon belül van egy-két kategória, ahol a górt befolyása egyáltalán nem kielégítő. Általában jellemző, hogy a szerszámmüheIyeTtbön> idomazerószekné.l, a karbantartásban dolgozóknál ~ legTobbs zör kvairTTFaTT/ és ilyen ér telemben a legjobban kereső szakmunkásoknál - munkásarisztokratikus vonások, kispolgári vonások jelentkeznek, politikai passzivitás, az üzem társadalmi és mozgalmi életétől való tartózkodás. E dolgozók egy része ugyanakkor az ellenforradalom idején vagy aktivan résztvett a munkástanácsok tevékenységében, vagy támogatta azt. Ezek között általában feltűnően kevés a párttag és a pártszervezetek sem tett-ek meg mindent, hogy a közöttük folyó politikai munkát megjavítok. Ez .azért veszélyes, mert bár számuk az üzem fizikai munkásaihoz képest esetleg nem túl nagy, de szakmai tekintélyük, általános műveltségűk, 'kulturáltabb magatartásuk miatt nagy befolyásuk van a dolgozókra. A munkásosztály ,általános helyzete Taglóban az üzemek műszaki fejlődése és ennek megfelelően a munkások létszáma 2-3-szorosára növekedett. Maga a kerület léleks zárna ^is' a felszabadulás <5ta megkétszereződött. ’ Számos üzem, amely azelőtt inkább bazárhoz hasonlított /Z.Kötött/, vagy technikai felkészültsége alapján kisiparos üzeméhez /Bp0Fenyőbútor/, ma már nagyüzemi módszerrel, egységes profil kialakításával, létszámának emelésével Zuglót üzemi kerületté alakította. A régebbi középüzemek is létszámukat tekintve nagy fejlődést mutatnak. /Telefongyár a felszabadulás előtt kb, 1.400, az Aluminiumgyár kb. 500 dolgozót foglalkoztatott, jelenleg pedig a Telefongyár 2.900-at, az Aluminiumgyár 1.20ü~at./ A megvizsgált üzemek közül 11.-ben háromszorosára nőtt a fizikai dolgozók száma, 1534-ről 4657--re. Különösen jelentős ez pl. a hivat Kötöttárugyárban, ahol 100-ról 527-re, a Fémbutorgyár, ahol 210-ről 932-re, a Zuglói Kötöttárugyár, ahol 370-ről 742-ro emelkedett a munkáslétszára, stb- Tehát főként azokban a gyárakban, amelyek könnyűipari /közszükségleti/ cikkeket gyártanak. A megvizsgált 16 üzemből 3 nemrég alakult /Központi Szerszámgyár, Híradástechnikai Gépgyár, BLI Gépkocs i javító/, közel 533 fizikai dolgozóval. Különböző javítóüzemek létszáma állandóan stagnál. A Keszelőgyár az egyedüli, amelyiknek létszáma több, mint felér© ősökként - ez egy technikailag elmaradott, kiskapacitáeu üzem. Természetes, hogy ilyen növekedés maga után vonja a munkások szociális és politikai összetételének romlását. Az említett 11 üzemben a régi munkások aránya /tehát akik a felszabadulás előtt is azok voltak/ nem egészen 40 >0. A könnyűipari üzemek dolgozóinak kb. 28 >o-a a háztartásból nemrég kikerült nő. L------------------------d
