Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-06-07
—n » - 9 - | a munkások ellátásával kapcsolatban egyetértek rózsavölgyi elvtárssal, hogy nekünk elő kell segíteni, hogy a munkások gazdának kell érezzék magukat az üzemben. Azt is elő kellene segíteni, hogy a munkások amikor bemennek egy Közértbe, egy üzletbe, érezzék a figyelmességet, kedvességet, emberséges kiszolgálásban részesüljenek. Ez nagyon hiányzik az embereknek. A vallással kapcsolatban; merem állítani, hogy a támadások közül a legerősebbet a klérus részéről érezzük, s a különböző szekták részéről, mint a Vegypapírban. Tudja ezt a KISZ szervezet is, sajnos olyan erősen, tudatosan támadtak, hogy a KISZ- esek közül, akiket a RÍSZ azért küldött oda, hogy beépüljenek, szintén beszerveztek a szektákba. A rIV/1. körzet területén lévő plébánián a plébános olyan mézes-mázos szavakkal bolonditja el a fiatalokat, s elsősorban a munkás fiatalokat, hogy nem tudunk ellene semmit sem csinálni, itt merül fel az a kérdés, hogy nekünk itt egy nagyon tudatos harcot kell indítani az ilyen ellenséges nézetek ellen, a kiárus támadásával szemben és nemcsak ez ellen, hanem az összes - - maradi nézetek ellen is. Nagyon sokan jönnek hozzám fiatalok, hogy nem ők, de a szüleik kívánsága, hogy templomba esküdjenek, mert különben kiteszik a lakásból, stb. A munkás fiatalok egy pár esetben felemlíti^, hogy a pártnak, a kormánynak tudatosabban, következetesebben kellene a társadalom ingyenélői ellen fellépni. Nagyon határozott intézkedéseket kell hozni arra vonatkozólag is, hogy a kerületben kb. 2 ezer fiatal él albérletben, s sok helyen egymást váltják az ágyrajárók. Gábor elvtárs: Az egyik javaslatom, hogy a Pártbizottság a brigádmunkában résztvevő eÍvtársaknak és akik az anyagot elkészítették, az elismerését fejezze ki. Szerintem az anyag , jó, néhány dolo0 van benne felemlítve, aminek az okát nem \ vizsgálják elég mélyen és ha a KB-hoz küldjük, sokkal alaposabban meg kell vitatni. Ilyen dolog az üzemi demokratizmus kérdése. Az üzemi tanácsot - meg kell mondani, hogy a pártfunkcionáriusok, igazgatók szükséges rossznak tartják, amely nélkül jól meglenne az üzem. ■ Ezek az elvtársak lényegében azt az alapgondolatot nem elemzik és nem kísérik figyelemmel, amelyre a párt utal, hogy a korábbi helyzethez képest a dolgozóknak több lehetőséget kell biztosítani a termelés ügyeinek intézéséhez. úgy gondolom, hogy erre vonatkozólag nincsenek kielégítő megnyilvánulások. A dolgozóknak vannak jó, hasznos javaslatai, amelyeket nem kíséri a cselekedet, ez a dolgozót sérti és jz egyik oka, hogy a dolgozók közömbössé válnak. Éppen ezért én szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet és ezt vegyük bele az anyagba, hogy az üzemi tanácsok segítésére föntről lefelé, nagyobb gondot kell fordítani. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez egyáltalán nem sérti az igazgatók egyszemélyi vezetését, a példák azt mutatják, hogy az igazgatók éppen ettől félnek. A szakszervezetek az üzemi demokrácia kiszélesítésére nem teljes mértékben felelnek meg, mert kerületi viszonylatban pl- 55 a dolgozóknak nem szervezett munkás. A szakszervezex tek nagyon el vannak szakadva az üzemektől, az üzemi bizottságoktól. u.ppen ezért újólag javasolom, hogy kerüljön bele az anyagba, hogy a régihez hasonló, esetleg uj formában kerüljön megszervezésre a szakmaközi bizottság. 1=--------------------_
