Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-06-07
I I ’5‘ 9«9C> Mi az üzemben találkoztunk olyan kis csoportokkal, amelyek vitatták a francia eseményeket, hogy E'e Gaulle hatalomra fog kerülni. a dolgozók félnek a háborútól, de nincs ez a kérdés összekötve az ő munkájukkal. Azt mondják, majd a szovjet megvédi a békétl a másik probléma, hogy a dolgozók elmondják, hogy jobb az élet most, stb. de az igények sokkal nagyobbak, mint az adott helyzetben lehetséges és csak azt vitatják, hogy mit adott a társadalom részükre, nem azt, hogy munkájukon keresztül mit érhetnek el. A vallás kérdésével kapcsolatban: egész nyíltan lehet találkozni azzal, hogy esküdnek fiatalok és nyíltan hívják a többieket a templomi esküvőre. Véleményem szerint nem lehet teljes súllyal harcolni ez ellen addig, amíg a dolgozók színvonalát fel nem emeljük a mateerialista szemléletig. A jelentés felveti az üzemi bölcsődék kérdését, hogy minél előbb át kell adni a Tanácsnak. Ezzel én nem értek egyet. Gokkal jobb a gyerekek és a szülők nevelése az adott üzemben, mert ismerik a pedagógusok a szülőket és .tudnak alkalmazkodni az üzemi munkakezdéshez. A népi ellenőrzés kérdéséhez: sokat várnak a dolgozók a népi ellenőrzéstől} a gazdasági vezetők részéről is igyekeznek az apró hibákat kiküszöbölni. Véleményem szerint szélesiteni és hatékonyabbá kellene tenni ezt a munkát. A lakáskérdést illetően: mi elkezdtünk 18 lakásnak az építését, de véleményem szerint a lakásépítéssel a budapesti lakásproblémát* megoldani nem lehet. Javasolom a Központi Bizottság felé, hogy egyszerűen zárják le, hogy vidékről tömegével jöjjenek fel Budapestre dolgozni és azután lakást igényelnek. Rózsavölgyi elv társ: A l'elcsuti elvtárs által elmondottak is ’ mutatják, hogy ebben az anyagban óriási munka fekszik. Rendkívül érdekes ami a munkásosztály szociális, kulturális életéről ad tájékoztatást. Egy-két dolegot szeretnék ezzel kapcsolatban felvetni. Az egyik, hogy feltétlenül szükséges, hogy elemezzük a munkásosztály mai vélemény alkotásában azokat a pizitivumokat, amelyek Jelentkeznek. Az egyik, hogy ma a munkások sokkal őszintébben, nyíltabban beszélnek, bátrabban bírálnak, oobban ragaszkodnak és féltik a munkáshatalmat. Emellett nekünk sokkal jobban törekednünk kell arra, hogy a gazda érzését keltsük fel a dolgozókban, hogy jobban bevonjuk a vezetésbe és jobban érdekeltté tegyük a termelésben. A munkás tanács ok, illetve üzemi tanácsok munkájáról nagyon kevés van a Népszabadságban és merem állítani, hogy a dolgozóknak a vezetésbe való teljes bevonása még ma is probléma. A másik pozitívum a régi munkásmozgalmi elvtársak sokkal inkább előbbre való helyezése. A dolgozók véleménye az, hogy ezeket mi ismerjük, amikor nehéz volt a helyzet - a horthyfasizmus alatt is - kiálltak az érdekünkért, ezekben lehet bízni és lehet rájuk szárnitani, hogy a munkások politikai hangulatát rendszerünk mellé állítsuk, ez a politikai munkánkon múlik. Ezen a téren vannak kezdeményezéseink, de nagyon gyengén állunk, szeretném javasolni: hogy ez a politikai munka jobban menjen a szervezett pártmunka szempontjából jobban meg kell szilárdítani a politikai munkát. L______A_______J I
