Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-12-20
- ,mi n Pl. a “Kopogd le a fán" cimü amerikai filmet napi két^előadásban táblás ház előtt vetítették és megnézte 59.627 fő. Ezzel szemben pl. a szovjet filmek látogatottsága rendkívül alacsony, mindössze 25-30 %-os. Mindez abból adódik, hogy az üzemi pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ nem foglalkozik megfelelően a kulturális nevelőmunkával, ez az oka annak is, hogy a különböző kulturális csoportok vezetésébe beférkőzhetnek deklasszált osztályidegen elemek, akik elsősorban az anyagiakat nézik és kispolgári irányba terelik azok tevékenységét. Hogy ez mennyire igy van, egy kézzelfogható példával szeretném bizonyítani: ez év alajén játszották a Petőfi színházban az “Optimista tragédia!’ cimü színdarabot. Az üzemi közönségszervezők erre az előadásra alig tudtak jegyeket eladni. Amikor a pártszervezetek utján hozzáláttunk a szervezéshez, kiderült, hogy a dolgozók szivesen megnézik és annyi volt a kereslet, hogy az egész színházat lefoglalhattuk a kerület részére. A darab mondanivalója pedig olyan hatást váltott ki a jelenlévőkből, hogy még ma is beszélnek róla és kérik, hogy a jövőben is szervezzünk hasonló előadásokat. Ez a példa is bizonyltja, hogy a munkásosztályunkban megvan az érdeklődés a szocialista kultúra iránt és ha pártszervezeteink, illetve tömegszervezeteink szívügyüknek tekintik a dolgozók műveltségi színvonalának emelését, ha az üzemekben és a lakóterületen működő kulturális intézmények és kulturcsoportok munkáját az oda beküldött párttagokon keresztül az eddigieknél behatóbban irányítják, megvan a lehetőség az emberek gondolkodásmódjának a megváltoztatására. Of Hogy erre mennyire szükség van, bizonyltja ezt a könyvtárak tapasztalata is. Kerületünk üzemi és lakóterületi könyvtáraiban a legolvasottabb könyvek közé tartozik: Dumas: Gróf Monté Cristo, a Három testőr. Magyar könyvek közül: Berkesi: Az októberi vihar, Jókai: Az aranyember. Olvasottabb könyvek közé tartozik még: Ejodorov: Dovator tábornok c. regénye, Solohov: Csendes Don, Tolsztoj: Golgotha. Ez természetesen örvendetes, amellett azonban azt is látni kell, hogy a népi demokratikus országok, a Szovjetunió és Kína irodalmának nincs megfelelő propagandája. Ezek általában a legkevésbé olvasott könyvek és a könyvtárak részére ezekből vásárolnak a legkevesebbet. Pl. a Telefongyárban 1958. január 1-től szeptember 30-ig vásároltak a könyvtár részére 292 db. könyvet. Ebből mindössze 26 volt szovjet irodalomból, Vegypapírban 20 könyvből csak 1 volt szovjet könyv. Ezek a számok is mutatják, hogy nemcsak a dolgozók felfogásáról, hanem a könyvtárosok hozzáállásáról is szó van. A művelődési politika irányelvei figyelmeztetnek mindannyiunkat, hogy jelen időszakban meg kell gyorsítani és el kell mélyíteni tevékenységünket az emberek szocialista tudatának kialakítása érdekében - ez vonatkozik egész dolgozó népünkre, de különösen fontos, hogy a felnövekvő uj nemzedék, mely már a mi iskoláinkban nevelkedik, szocialista tudattal hagyja el az iskolát. Éppen ezért nagy figyelmet kell forditani a közoktatás kérdéseire. A kerületi PB többször foglalkozott már - ha nem is külön napirendi pontként - a kerület közoktatási helyzetével, ezért most csak egyik oldaláról kivánom megközelíteni ezt a kérdést. Mennyire érvényesül a kerület iskoláiban a munkásosztály vezető szerepe? A mi iskoláink a szocialista társadalomra készitik fel az ifjúságot, ahol a munkásosztály gyakorolja a hatalmat, ahol a munka a társadalom alapján adja. L----------------------d
