Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1957-08-09
I < • * _ ,1-í • - 4 - J Blézer elv társ: Többek között az a megjegyzésem az anyaghányad kérdéséhez, hogy nem tartom helyesnek összekapcsolni egy vasipari vállalatot egy cipőipari vállalattal azért sem, mert mással dolgoznak és a vas iparban nagy anyaghányad mozgatást idézett elő pl. hogy rátértek egyes helyeken a készáru gyártásra. Elismerem, hogy kormányzatunkat helyes elvek vezetik, de arra nagyon vigyáznunk kell, hogy ezt a dolgot ne tartsuk továbbra, mint amennyire erre szükség van, mert úgy látom, hogy sok esetben gátolja a termelékenység emelkedését, fékező hatással lesz a termelékenység emelkedésére. Tehát ha van mögötte termelés, nem lehet elzárkózni, hogy ezeknek az embereknek a keresetét emeljük, ürömmel kell üdvözölni azt, ha » a dolgozók jelentkeznek, hogy egyes funkciók feleslegessé váltak, de itt vigyázni kell, hehogy a kommunistákat váltsák le ezekről a helyekről. Rendkívül érdekes, ahogy itt beszéltek a kisiparosokról, hogy milyen konkurenciát csinál az állami vállalatokkal. Hálunk van egy szakmunkás, aki fütyül a fizetésére, mert egy maszeknál dolgozik. Itt elhangzott, hogy’ ellenőrzés aláv vegyük ezeket a kisiparosokat, hát vagyunk elegen aktivák, nem lehetne-e ilyen ellenőrzést megszervezni. Varga elvtárs: Véleményem szerint az igen pozitív dolog, hogy az elvtársak a dolgozók véleményét hozták ide, de más dolog az, hogy hogyan vigyük ezt ki. Ha mi tovább akarjuk javítani, a gazdasági helyzetet, ha a reálbéreket akarjuk továbbra is biztosítani, akkor ehhez átmenetileg, véleményem szerint az átlagbéreket tartani kell. Persze felvetődött itt több variáció, hogy pl. az építőiparban a • múlt év hasonló időszakát alapul véve sokkal kevesebb szakmunkás dolgozik az építőiparban. Ennek oka többek között, hogyha megnézzük, hogy amikor kiemelt órabért adtak, stb. mindenki tódult az * építőiparba. Itt vetődött fel a szocialista bérezés kérdése és az, hogy érdekeltté kell tenni a munkást a termelésben. Ezt sok minden nagymértékben gátolja. Tegnap beszélgettünk Kisiván és Bányai ’ elvtárssal, hogy meglehetne csinálni a tanácsi vállalatoknak egy bizonyos béralapot megállapítani, kevesebb dolgozóval lehetne dolgoztatni és igy emelni a bért, de akkor ugyanazt eredményezi, hogy egyik üzemben 8, 59-et kapnának, a másikban.11.- Ft. lenne a dolgozók átlag órabére. Itt van a kisiparosok, a tanácsi vállalatok kérdése: felvetődött a pártellenőrzés kérdése. Itt nagyon sokat kell gondolkozni, őszintén meg kell mondani, hogy nekünk a tanácsi vállalatokhoz semmi közünk sincs. Itt valami összpontosított intézkedésre lenne szükség. Felvetődik, hogy helyes volt-e annyi kisipari engedélyt kiadni, erre rendelet volt,hogy mindenkinek, aki kéri ki kell adni. Van egy része a kisparos oknak, aki becsületes, rendes ember, de van egy' része, amely nem becsületes, becsapja az állami vállalatokat is, akik bérmunkát adnak ki részükre. Ezek mellé nem tudunk ellenőröket álli. tani. Ez nemcsak nálunk van igy, hanem ángyéi országban is, ahol Horváth elvtárs volt, s elmondotta, hogy ott még több a kisiparos, mint nálunk, *«i megpróbáljuk, hogy hogyan lehetne a tanácsi vállalatokat ellenőrzését megoldani, de ez nemcsak a tanácsi vállalatokra vonatkozik, hanem a kisipari termelőszövetkezetekre, is, ahol még több az ilyen probléma. ürubics et. Emi a kisiparosokat illeti, erre egy törvényerejű renddelet koszul, nagyon komoly s zigori.tás okát tartalmaz. E titkári értekezleten terjesszünk egy olyan javaslatot elő, hogy dolgozzák ki az üzemek a nyereeégroszesedési tájékoztatót. Emit Hegyesi elvtúrsnő felvetett problémát, hogy ne vegyék le egyszerre a béreket, ijt^ van egy szemlélet, hogy az akkori rendelet által engedett kere ren belül xie engedjük túl a béreket. L----------------------d
