Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/2)
1957-04-05
r n II, napirendi pont, /írásos./ Vita: Felcsuti elvtárs: A kerületünkben lévő intézmények országos intézmények. Hogy akarunk mi ezekkel foglalkozni? Az írásos anyag javaslata nagyon általános és szűk. A tanácsadó testületről szóró részt el lehet fogadni, de a c. pontot már nem. Nincs benne pl: a szovjet öszöntdijasok kérdéséről. Nem hiszem, hogy a kommunista értelmiségnek feladata lenne az üzemi pártszervezet és szakszervezet viszonyának tisztázása. A szakvezetés nem egyszerűen értelmiségi probléma. Javasolom: Most, Május 1-e előtt kellene egy ilyen vitát rendezni az értelmiség részére, a szabad pályán dolgozó értelmiség felé is és megbeszélni a problémájukat. Jenei elvtára a Budapesti IB-től: Lényeges kérdés a tartalom, ez nem mond ellent, hogy befolyásoljuk az értelmiség egy részét bizonyos szakmai vitákon keresztül. Hogy ezeket a vitákat kellően megalapozzuk, szükséges a különböző intézmények és intézetek problémáinak megvizsgálása. Szerettem volna, ha az elvtársak konkrétabb tényeket hoztak volna ide. Itt arról van szó, hogy az egyes értelmiségi réte'"v gek között van olyan speciális dolog, amiket helyes lenne az IB-nek kidolgozni, ez segítené munkáját. Nem értek egyet azzal, hogy a saiLfik és a pedagógusok munkája a gyermeknevelés terén c. rész nem kell. Feltétlenül helyes, ha az értelmiségi bizottság szakképzett pedagógusok bevonásával kidolgozná és álláspontot alakitana ki ennek összeegyeztetésére. Az is fontos természetesen, hogy a kerületi IB milyen politikát folytat a műszaki értelmiséggel kapcsolatban. Fontos, hogy megtaláljuk az értelmiséggel a közös érdeklődési pontot. A két ellenpólust meg kell szüntetni, amely még megvan az értelmiség között. A viták megszervezéséhez és az értelmiség helyzetének konkrét felméréséhez most már hozzá kell fogni. Mara! elvtárs a KGST titk. vez.: A bizottság összetételéből is azt láthatjuk, hogy a cél a különböző rétegek közötti munka megindítása. Ehhez nemcsak egyszerű szervezeti kérdések kellenek, hanem tartalmi kérdések is. Késztvettem a magyar-szovjet tárgyalások előkészítésében, ahol olyan szakértők is voltak, akik ma még nem tagjai a pártnak. Sajnos, sok szakember, a tények ismeretében nem állt ki az ellenforradalmi szólamokkal szemben. A kölcsönös előnyökről csak azt lehet mondani, hogy éppen csak a népi demokratikus országoknak előnyös. Az uránérccel is ez a helyzet. Eladják nekünk az anyagot és még csak nem is gondolnak arra, hogy az ebből készített árukat mi nyugatra szállítjuk. Azt is meg kell magyarázni, hogy a Szovjetunió az anyagi és egyéb segítséggel nem akarja kihasználni a mi szuverénitásunkat. Egyébként a szovjet elvtársak a magyar helyzettel kapcsolatban nyugodtabbak, mint a lengyel helyzettel, mert látják, hogy itt egy erős uj párt van. Varga elvtárs: A társadalom törvényszerűsége, hogy a hatalom megszerzése után könnyebb megnyerni a dolgozókat, fokozottahban érvényes az értelmiségre. A múltban elhanyagoltuk az értelmiség zömének megnyerését. A pedagógusok fizetése nagyon áLacaony volt, ugyanakkor milliókat szórtunk a sportra, nem mintha a sport ellen lennék. A párt akkori vezetői nem látták ezt a helyzetet. Egyetértek Felcsuti elvtárssal, hogy nagyon fontos a politikai felvilágosító munka és olyan értelemben foglalkozzunk az értelmiséggel, hogy megoldjuk a problémáikat. Vannak olyan körzeti orvosaink, akiknek 4-5 ezer betege van, másiknak ceak 150ü, ilyen nagy az aránytalanság. Nekünk elsősorban a műszaki értelmiséggel, a pedagógusokkal és orvosokkal kellene komolyan foglalkoznunk. [_------_ __J
