Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1989-04-08
I 80 Egy olyan időt élünk, amikor valójában mindnyájan személyes vál ságként éljük át az egész társadalomnak a politikai meg gazdasági válságát. Azért is mondtam az előbb, nem bántó szándékkal, hogy az ember önmagáért beszéljen. Valójában egy olyan szituáció van, amit egy orosz közmondás úgy fogalmaz meg, hogy a harcos egyedül is har cos a mezőn. Most olyan helyzet állt elő, hogy mindenkinek, aki azt mondja magáról, hogy kommunista, önmagával kell megvívnia a maga csatáját. A pillanatnyi önmagával, a tegnapi önmagával. És ilyenkor az ember nagyon könnyen segít magán úgy, hogy megtalálja a bűnösöket, akik engem félrevezettek, mert most nem ülnek össze, nem mondják meg nekem. Szerintem az ember először önmagában kell hogy megvívja a maga forradalmát és el kell hogy döntse, hogy ő ott, a maga szűk helyén megpróbálja a maga kommunista voltában megfejteni, hogy mit ért azon, hogy tedd azt, amit tudsz, ott ahol vagy, azzal, amid van. És ne legyen számlanyújtogatás se le, se fel. Én úgy gondolom, hogy ha tényelegesen meg akarunk újulni, egyébként meg akarunk újulni és meg is fogunk újulni, mert ez természetes. Mert az a fajta picit katasztrófa hangulat, amit Viola elvtárs anarhikus pluralizmus, vagy mit tudom én micsodával jellemzett, ez egyál talán nem indokolt. Amikor egy társadalom válságban van, az különböző hangulatokat idéz elő. Túlleszünk rajta. Ezt nem egy Panglosz módjá ra állítom Egy nép mindig élni akart és megtalálta azt a módját, hogy ezt az élni akarását valahogy érvényre juttassa. Ez az általános rész. Most magáról az anyagról. Én lényegében az egészet átalakítanám. Természetesen három részből raknám össze a határozat tervezetet. Az egyik, ami foglalkozik a pártegység és a platformszabadság kérdésével, és ezen én azt értem, hogy amikor mi egységről beszélünk, akkor való jában két dologról van szó. Először meg kell teremtenünk a kristályos sokszínűséget. Hallgattam itt a hozzászólásokat és az ember úgy van már, hogy fundamentalista, centrum, stb. Úgy érzem, hogy lassan már így jár az agyunk, mert felül belénkplántálták . De nem kell olyan komolyan venni, amit felül mondanak, ebben az értelemben. De végül is biztos, hogy valahogy a párton belül az embereknek meg kell érez ni, hogy hova tartoznak. Amikor valakivel szót vált, akkor két per cen belül nem ágaskodik mindenkinek a vasvilla.
