Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1989-09-14
elszigetelt maradt, s a szocialista or szágok közötti gazdasági kapcsolatok lehetetlenné tették céljaink következe tes érvényesítését. A politikai rendszer lényegének változatlansága pedig idő ről időre visszarendeződéshez veze tett. A kádári politika másfél-két évtize des szakasza azonban — ellentmon dásaival együtt — a magyar társada lom legújabb kori történelmében pél da nélküli fellendülést hozott. A fo gyasztás megháromszorozódása, az életforma és a társadalmi szerkezet modernizálódása, az agrártermelés ro hamos fejlődése nemzetközileg is fi''-'Memre méltó, a közép- és kelet-euíopai környezetben pedig egyedülálló. A REFORMERŐK CSATA VESZTESE Az 1972 — 1974-es visszarendeződés megmutatta a javított sztálini modell és egyben a kádári politika korlátáit, s a szocialista országok körében sem szűnt meg a magyar reformpolitika elszigeteltsége. Politikai reform hiá nyában felerősödhettek a reformelle nes irányzatok, fennmaradt az értelmiségellenesség, s a párt- és az állam apparátus korszerűtlen működése. A megújulás hiányát tükrözte az MSZMP 1975-ös programnyilatkozata is, amely alapvetően tévesen ítélte meg a magyar gazdaság és társadalom fejlődési lehetőségeit: gyors növeke déssel és a szociális különbségek je^*\tős mérséklődésével számolt. Az i r 1968-ban megindult reformfolyamat lefékezése konzerválta a gazdasági szerkezetet, akadályozta a műszaki fej lődést, s a nemzetközi haladással ellen tétes folyamatokat gerjesztett. Az MSZMP így a 70-es évek köze pétől a rohamosan avuló gazdasági szerkezet és a megmerevedett hatalmi viszonyok foglyává vált. Politikája je lentős társadalmi rétegek rövid távú érdekeivel találkozott ugyan, de sú lyos ellentétbe került az ország hoszszú távú érdekeivel. A gazdaságvezetés a fokozódó nehézségekre előbb a be ruházások, majd az életszínvonal-növe kedés visszafogásával válaszolt. Ez utóbbit azonban a második gazdaság térnyerésének tűrésével igyekezett el lensúlyozni. Enélkül a 80-as évtized ben bekövetkezett hanyatlás jóval súlyosabb lett volna. A magyar külpolitika viszont eb ben az időszakban nagyfokú rugal masságot mutatott és sikereket ért el. Magyarország aktív szerepet vállalt a helsinki folyamatban, s lényegesen javította kapcsolatait a fejlett Nyu gattal. A gazdasági reformok 1978-tól kezdődő óvatos továbbfejlesztése is erősítette hazánk nemzetközi tekinté lyét. A KOMPROMISSZUMOK ARA Az ország teljesítőképessége azonban romlott, a változatlan termelési szer kezet, az infrastruktúra elmaradottsá ga, a tartalékok hiánya és az egyre növekvő szociális feszültség pedig mind szűkebbre szabta a kormányzat moz gásterét. Mindennek alapvető oka az volt, hogy a gazdasági reform nem párosult politikai reformmal: nem vál tozott a hatalomgyakorlás módja. Folytatódott a hibás káderpolitika, amely a tehetséget és a szakértelmet alárendelte a „politikai megbízható ságnak” és a konformizmust tette alapvető követelménnyé. Mind e problémák következtében egyre aggasztóbb repedések támadtak a hatvanas-hetvenes években kialakult hallgatólagos nemzeti közmegegyezés falain. A párt népszerűsége erőteljesen hanyatlott. A konfliktusok a politikai rendszer zártsága miatt elsősorban a szellemi életben jelentkeztek. A tár sadalom többsége kívül maradt a poli tikán. A feszültségek hatására a pár ton belül ismét megerősödtek a re 5
