Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)

1985-02-16

47.

Kétség nem fér hozzá, a válasz egészen pontos volt. A riporter azonban feltett még egy kérdést:- Mondd,

és Téges tömörített már valamire?- Engem

még nem - válaszolt a fiatalember.

Lehet, hogy nem pontosan, szószerint idéztem az elhangzottakat, hiszen kb.

2 éve volt ez az adás.

Azt hiszem mégsem igényel magyarázatot, miért ezzel kezdtem mondandómat, s bízom abban, hogy mire a végére érek még érthetőbb lesz. De komolyra fordítva a szót. . .

A Hazafias Népfront szocialista elkötelezettségű, a nép érdekeit kifejező, minden jószándékú embernek közéleti cselekvési lehetőségeit biztosító tömegmozgalom, amely a párt irányításával végzi munkáját.

Olyan mozgalom, amely keretet biztosít a párttagok és párton kívüliek, a társadalmi osztályok, rétegek, a különböző világnézetű és felfogású emberek öszszefogásához, együttműködéséhez. Az előbb "Alkotmány" tömör fogalmazásából is kitűnik, hogy a népfrontmozgalom feladatai a társadalmi élet szinte valamennyi területén jelentkeznek. Készülve a mai napra, mérlegelnem kellett, hogy a sok "legfontosabb feladat" közül melyik legyen a "legesleg", amiről szólnom kell. Úgy ítéltem meg, hogy napjainknak, de a jövőnek is egyik ilyen kérdése, sarkallatos pontja a közvélemény, annak alakulása, alakítása, szerepe a lakóhely, a lakóterület és kerületünk életében.

A közvéleményt mindig valamely konkrét esemény, állami vagy társadalami döntés hívja életre, tehát meghatározott tárgya, jól érzékelhető tartalma van. Bár Összefüggnek, mégis különbséget kell tenni a közvélemény és a közhangulat között, hiszen ez utóbbi kialakulásában nem egyetlen esemény, hanem az események sorozata játszik szerepet, nagyobb embercsoportok általános érzelmi beállítódásaként létezik.

S hogy e kettő közül mégis a közvéleménnyel foglalkozom, indokolja az, hogy figyelembevétele mérhetetlen előnyökkel jár a politikai hatalom társadalmi megalapozottsága, az állami és társadalmi szervek színvonala és eredményessége szempontjából.

Egyik oldalon eredményezi a döntések gondos megalapozását, az etikus, kultúrált és humánus, egyben színvonalas végrehajtását, másik oldalon további érdeklődést, aktivitást vált ki a társadalom tagjaiból. Mivel tudatosabban, szabadabban vehetnek, vesznek részt az emberek az állami és társadalmi igazgatás sokoldalú folyamatában, annál nagyobb a közvélemény tekintélye.