Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
I Az elmúlt négy évtizedben felhalmozott politikai, erkölcsi, anyagi értékek, a minőségében megváltozott élet, a szocialista építőmunka eredményei igazolják a párt politikáját. Általános igény a párt vezető szerepének erősítése, a fő politikai irányvonal töretlen továbbvitele. lí. NEMZETKÖZI HELYZET, KÜLPOLITIKÁNK A nemzetközi politikai életben tapasztalható feszültségek, az enyhülési politika megtorpanása, a fegyverkezési verseny fokozódása veszélyezteti a világ békéjét, az emberiség jövőjét. A katonai erőegyensúly megbontására irányuló imperialista törekvések, a Föld különböző térségeiben zajló háborúk, katonai konfliktusok aggodalmat váltottak ki népünkben is. Hazánk és az egész emberiség egyetemes érdeke a béke megőrzése, aktív védelme. E helyzetben világméretű jelentőségű a Szovjetunió, a szocialista közösség következetes békepolitikája. Meggyőződésünk: tárgyalások útján, a kölcsönös biztonság alapján a fegyverkezési verseny megállítható, a béke megőrizhető. Pártunk, kormányunk nemzetközi politikáját széles körű egyetértés, elismerés övezi. A közvélemény helyesli a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő testvéri, szövetségesi kapcsolatok erősítését és a nemzetközi politikai feszültségek csökkentésére irányuló törekvéseket. A béke védelmére, a leszerelés ügyének szolgálatára szinte az egész társadalom mozgósítható. III. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYAINK Társadalmi-politikai rendszerünk, valamint a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd. A munkásosztály vezető szerepe érvényesül, politikai elkötelezettsége, helytállása meghatározza a társadalom fejlődését. Az irányelvek leszögezik, hogy a munkásosztály társadalmunk vezető ereje. Általános vélemény, hogy nem elegendő ennek deklarálása, mert a gyakorlatban hozott intézkedések ez ellen hatnak, szétforgácsolják a nagyüzemi munkáskollektívákat és elvonják őket az aktív társadalmi és politikai élettől. A nagyüzemi munkásság és a szakmunkás tanulók létszámának folyamatos fogyatkozása, a szakmunkás utánpótlás nehézségei mind a munkásosztály szerepének csökkenését motiválja. Az a tény, hogy egyes szakmákat komoly veszély fenyeget az utánpótlás hiánya miatt, hogy egyre kevesebb a tradicionális munkásdinasztia, szükségszerűvé teszi a nagyüzemi munkásság fokozott társadalmi megbecsülését. Érzékelhető az alapvető osztályok és rétegek közeledése. Szükségesnek tűnik a változások elméleti értelmezése, az osztály, az osztályhatalom, a rétegek fogalmának korszerűsítése. Növelni kell az értelmiség munkájának társadalmi megbecsülését. Közös érdek a szellemi munka támogatása, az oktatási, képzési rendszer fejlesztése.- 4 r r A munkamegosztásban az alkalmazottak szerepe a társadalmi szükségletnek megfelelően alakul, a létszám továbbnövelése céljainkkal ellentétes. A magán kisipar, kiskereskedelem alapvetően társadalmi, lakossági igényeket elégít ki. Tapasztalható körükben a gyors meggazdagodás vágya, az ügyeskedés. A munkával nem arányos, vagy a munka nélkül szerzett jövedelem gazdasági károkozása mellett zavaró politikai, ideológiai hatása is. A nők társadalmi egyenjogúságát alkotmányunk deklarálja. Munkájuk anyagi elismerése, vezetői munkakörbe való állításuk változatlanul feladatunk. Az asszonyok családban betöltött szeret?0 fokozottabb megbecsülést, több támogatást érdemel. Az ifjúság nevelése uz egész társadalom feladata. Ebben jelentős szerepe van a családnak, iskolának, munkahelynek, a politikai és tömegszervezeteknek. A fiatalok gazdasági helyzete differenciált. Az anyagi javak biztosításához a többletmunka vállalása károsan hat családi életükre, közéleti tevékenységükre. Fejleszteni kell felelősségüket önmagukért, a társadalomért. E kérdésben a kongresszus állásfoglalása nyilván segíti majd a pártszervezetek munkáját. A gazdcig élettapasztalattal rendelkező generációk munkájára nagy szükségünk van. Közéleti szereplésüket segíteni kívánjuk, egyben gondoskodni kell róluk, enyhítve terheiket. Az áham és az egyházak viszonya rendezett, a hívők társadalmi cselekvése, munkája gazdagítja népünket, rendszerünket. Egyetértünk a párt, a kormány nemzetiségi politikájával. Reális a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű állampolgárok életkörülményeit a hazai viszonyokhoz igazítani. A család, a szülők felelőssége a gyermeknevelésben egyértelmű. Több gyermek vállalása társadalmi ügy. A népesedéspolitika elvileg helyes, a jelenlegi kedvezmények még nem elégségesek, nem kellően vonzóak. Az állami élet demokratizmusának, a szocialista munkahelyi demokráciának továbbfejlesztését támogatjuk. Az érdekegyeztetést rendkívül fontosnak tekintjük. Helyes, aktuális volt az országgyűlés szerepének növelése. A tanács testületéinek munkáját tovább kell fejleszteni, különösen a népképviselet, önkormányzat területén. A hatósági ügyintézés tovább javítható a gyors, szakszerű munka elismerésével, ösztönzésével. Az állampolgári fegyelem erősítése közügy. Nagyobb gondot kell fordítani a köztulajdon védelmére. Meg kell gátolni, a jogtalan haszonszerzést, fel kell lépni a személyi összefonódás, a korrupció minden válfaja ellen. A közélet tisztaságát óvni, őrizni, védelmezni kell. Járjanak élen itt is a kommunisták. Törekedni kell a közrend, közbiztonság erősítésére, a bűncselekmények megelőzésére, felszámolására. Éljünk bátrabban törvényeink szigorával. IV. A GAZDASÁGI ÉPÍTÖMUNKA A párt, az állam eredményesen irányította hazánk gazdasági életét. Hasznosnak tartjuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására tett intézkedéseket. A gazdasági építőmunka új útjára léptünk, a fejlődés iránya jó. 5
