Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1980-02-16
Helytelennek tartjuk, hogy még mindig vannak vállalatok, amelyek lét számnövekedést terveznek anélkül, hogy az megalapozott volna. Tisztában kell lenni azzal, hogy létszámnövelésre, különösen Budapesten, nincs mód. A vállalatok általában a fizikai dolgozók 50%-át foglalkoztatják munka normán alapuló teljesítménybérben. A REANAL-nál viszont ez csak 27%. Jelentős mértékű volt a fejlődés a BFK-ban és a Telefongyárban. Szerényebb az Alumíniumárugyárban és a Danuviában. Sok vállalatnál a csökkenésnek szá mos oka van, mindenekelőtt a rossz vezetői szemlélet és gyakorlat, a feltéte lek hiánya, de a dolgozók egy részének tartózkodó magatartása is. A kerületi pártbizottság a teljesítménybérben dolgozók arányával nem lehet elégedett. Magasnak tartjuk a fizikai foglalkozásúak által teljesített túlórák szá mát. Ez a legnagyobb a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál 12,2%, a Porcelán gyárnál 11%, a BEAG-nál is meghaladja az 5%-ot. Alig van néhány vállalat, ahol a túlórák aránya csökken. Az átlagos műszakszám igen alacsony. Általában az 1,3 műszakszám a jellemző. Az elmúlt négy év alatt ezen a téren igen szerény volt a fejlődés. A Világítástechnikai Gyárban az 1975. évi 1, 6-ról 1979. évben 1,8-ra emel ték a műszakszámot. Ez a kerületben a legmagasabb. 6. Bérek - keresetek Az iparvállalatoknál a fizikaiak átlagbére az elmúlt négy évben mintegy 27%kal nőtt (az éves átlag 6,1%), a jelenlegi átlagos bérszínvonal 3436,- Ft/hó. A nem fizikaiak átlagbére az iparvállalatoknál mintegy 28%-kal növekedett (éves átlag 6,3%), a jelenlegi átlagbér 3859,- Ft. A fizikaiakét meghaladó nö vekedés a Telefongyárban, Alumíniumárugyárban, Budapesti Elektroakuszti kai Gyárban, ÉLGÉP-nél, REANAL-nál és az AF1T III. sz. Vállalatánál tör tént,a Hungaroszervizben 32, 5%-kal emelkedett a nem fizikaiak bére (a mun kásoké csak 18%-kal). Az átlagkeresetek növekedési üteme a fizikaiaknál 0,4%-kal, a nem fi zikaiaknál 1 ,2%-kal maradt el az átlagbérek növekedési ütemétől. A bérfejlesztéseknél a vállalatok többnyire törekedtek arra, hogy a jól képzett munkások bére jobban emelkedjék. Általában megfelelő különbsé gek alakultak ki a szakmunkások, a betanított munkások és a segédmunká sok között. Az egyes kategóriákon belül azonban nagymértékben érvénye sül az egyenlősdi. A gyengébb szakmunkások elégedettek, a közepes képes ségűek ezzel legtöbbször kiegyeznek, viszont a legtöbb elégedetlenség a jól képzett, jól teljesítő munkások között tapasztalható. E körülmények a teljesítmények nagyobb arányú növekedését lefékezik, mivel ez nem ösztönöz a hatékonyabb munkára. A kerületi pártbizottság törekvése nem teljesült mindenütt, mely szerint: a termelékenység növekedésénél lassúbb ütemben, de a nem fizikai dolgozó-
