Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.19.a/1)

1975-02-15

jelenő Zugló elinti lap is. A lap további megjelenése biz­tosított . .Foglalkozik továbbiakban a népfront munka kiszélesítésével. Egyik módszerként a népfront csoportok megalakítását emlí­ti. Ezáltal, csökkentjük, illetve feloldjuk az úgynevezett székházcentrikusságot és a kerületi bizottság munkája, ha­tása szélesebb körben ismertté válik a kerületünkben. Ki­hangsúlyozza: a kerületi népfront bizottság egész tevékeny­ségében a legfontosabb cél a lakóhelyi közélet fejlesztése. Szándékosan .Lakóhelyi, és nem lakóterületi közéletet említek, mert szerintem az előbbi jobban kifejezi az otthon jelle­­gét, belső érzelmi tartalma van, Zugló lakóhelyünk# A lakó­helyi közélet fejlesztésének alapfeltételeként említi/ a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését# Úgy ítéli meg, hogy jelenleg a lakóhelyi demokrácia fejlesztése nem tart lépést az üzemi demokrácia fejlesztésével. Tudom, hogy az üzemi demokrácia és a lekóhelyi demokrácia között mindig lesz valami eltolódás az előbbi javára, de a jelen - leg tapasztalható nagy különbség sokáig nem tartható fenn. Kiemeli; a lakóhelyi közélet fejlesztését sürgetően igény­li egyebek között az urbanizáció, a városiasodás a maga pozitív és negatív hatásával, az a tény, hogy^növekszik a nyugdíjasok száma, nő az otthon maradó kismamák száma is. Ide tartozik még a tanács megváltozott jellege. Ilyen kö­rülmények között tehát megnő a népfrontmunka szerepe, je­lentősége. Könnyen kimondjuk, hogy a lakók passzívak. Der­­sze az is lehet, hogy túlzott igényeink, elképzeléseink vannak a lakóhelyi közélettel kapcsolatban. Mi az ami várható az állampolgároktól, a lakóhelyi közéletben való részvételnél? Szeretném, ha ebben a kérdésben közös neve­zőre jutnánk valamennyi kommunistával, népfront aktivis­tával, tanácstaggal. Véleménye szerint azt lehet elvárni az állampolgároktól, hogy éljenek jogaikkal, tegyenek eleget azok­nak a kötelezettségeiknek, amelyeket csak a lakóhelyén le­hat gyakorolni, pl vegyen részt a tanácstagi beszámolón, ahol megbeszélhetik a lakóhely fejlesztését, esetleg azt is, hogy ki mit tehet személy szerint is környezetének szépítéséért, kifejtheti ezzel kapcsolatos véleményét is. Úgy ítéli meg, hogy az üzemektől is kell segítséget kér­ni ahhoz, hogy a tanácstagi beszámolókon, lakógyűléseken, jöelő- és választó gyűléseken necsak a nagymama képviselje a családot, hanem fiatal és középkorú egyaránt vegyen részt. Ehhez az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek és KISz szervezetek, a gazdasági vezetők sok segítséget ad hatnak, felhívva a figyelmüket, esetleg még az üzemi újsá­gokban és híradókban is. Az üzemi lapoksegitségével kap­csolatban elmondja: kerületünkben három nagy üzemi lap s mintegy 18 - 2o üzemi híradó jelenik meg, 2o - 22 ezer emberhez jutnak el, tehát a sajtótermékek# Úgy ítéli meg, hogy az üzemi demokrácia, s egyben a lakóhelyi demokrácia

Next

/
Thumbnails
Contents