Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1975-02-15
7. A küldöttértekezleteket munkaidőn kívül, általában szombaton és vasárnap tartsák meg. A járási, városi, kerületi pártértekezletek egynaposak, a megyei pártértekezletek másfélnaposak legyenek, a budapesti pártértekezlet kétnapos legyen. 8. Azoknál a pártbizottságoknál, ahol a párttagság létszáma nem éri el a 200 főt, összevont taggyűléseken kell megválasztani a pártbizottság tagjait és a küldötteket. Ezeken az összevont taggyűléseken a napirend, a jelölés, a szavazás elve és módja azonos a pártértekezletekével. 9. Azokon a helyeken, ahol a pártértekezlet megtartása vagy a választás a Központi Bizottság határozatától eltérően történt, a felsőbb pártszerv — a Szervezeti Szabályzat előírásai szerint — új pártértekezlet, illetve új választás megtartását rendeli el. II. 1. A jelölés és a választás zárt ülésen történik, csak a küldöttek és a felsőbb pártszerv képviselője lehet jelen. A párt értekezleten titkosan választják meg: — a pártbizottság tagjait,— a felsőbb szintű pártértekezletre (kongresszusra) a küldötteket. 2. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke ismertesse a küldöttekkel, hogy a felsőbb pártszerv határozata alapján a pártbizottságba hány tagot, és a felsőbb pártértekezletre (kongresszusra) hány küldöttet választhatnak. Egyben gondoskodjon arról, hogy ezt a szavazólapon is feltüntessék. 3. A pártbizottság tagjainak, a küldötteknek a jelölése a felsőbb szintű pártértekezletre (kongresszusra) és felvételük a szavazólapra a következő rend szerint történjen: a) A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt állítsa össze a jelöltek névsorát. A kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat tervezet megvitatása után a bizottság elnöke ismertesse a jelölteket a pártértekezlettel, majd a listát adja át a pártértekezlet elnökének. (A jelölést megelőző szünetek egyikében — miután már kialakult a jelölőbizottság javaslata — célszerű a jelöltek listáját írásban is kiadni a küldötteknek.) b) A pártértekezlet elnöke a pártbizottsági tagoknak és a küldötteknek javasoltak listáját külön-külön bocsássa vitára és a vita során nyílt szavazással döntsenek a lista elfogadásáról. Személy szerinti vitát, szavazást csak azoknál a jelölteknél kell alkalmazni, akiknél a küldöttek ezt igénylik. Ha a jelölőbizottság által javasolt személyek közül valakit a pártértekezlet nem fogad el, helyette a jelölőbizottság tegyen pótjavaslatot. (Erre az eshetőségre a jelölőbizottság készüljön fel.) A jelölő lista akkor tekinthető elfogadottnak, ha a küldötteknek több mint a fele megszavazta. c) Miután a jelölőbizottság javaslata felett a nyílt szavazás megtörtént, az elnök hívja fel a küldöttek figyelmét, hogy a jelölőbizottság által javasolt és elfogadott személyeken kívül joguk van további személyeket javasolni. A pótlólagos jelölt vagy jelöltek listára való felvételéről ugyancsak nyílt szavazással határozzanak és a jelölteket a kapott szavazatok számának sorrendjében írják fel a listára a már elfogadott jelöltek után. 4. A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismertesse a szavazás módját.— A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal rendelkező küldött a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány pártbizottsági tagot, illetve küldöttet választhat a pártértekezlet. A többi nevet pedig áthúzza. Ezenkívül minden küldöttnek joga van a szavazólapra még új jelölt vagy jelöltek nevét beírni, ugyanakkor ennek megfelelő számú jelölt nevét kihúzni. Amennyiben a küldött a megválasztható létszámnál kevesebb vagy több nevet hagy meg a szavazólapon, vagy nem tűnik ki világosan, hogy kikre adta le szavazatát, úgy a szavazata érvénytelen. A szavazáshoz a jelölőbizottság által szétosztott „jelöltek névsorát” — ha azon változtatás nem történt — szavazólapként felhasználhatják. Ha a jelöltek névsorában változtatást eszközölnek, külön szavazólapot kell készíteni. 5. Megválasztott pártbizottsági tagnak, illetve küldöttnek azok tekinthetők, akik a titkos szavazás során a legtöbb szavazatot, de legalább a szavazatok több mint felét megkapták. Szavazategyenlőség esetén a szavazólapon feltüntetett sorrend dönt. Amennyiben a szavazatok 20, vagy ennél nagyobb százaléka érvénytelen, a titkos szavazást meg kell ismételni.
