Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1970-10-17 - 1970-10-18/I
Itt szeretnénk megemlíteni a készletalakulás gondját is, az 1970 első félév tapaszta latai alapján. Az összes készletek értéke a gépipari vállalatoknál 18,9 %-kal emel kedett. A legnagyobb mértékű a Telefongyárban 30,9 %, csökkenés a KUTESZ-nél volt 1,3 %. Az összes készleten belül az anyagok és a fogyóeszközök érteke 8,2 % kai, a saját termelési készletek értéke 44,6 %-kal emelkedett. A közlekedési vállalatok összes készleteinek értéke 6,9 %-kal volt magasabb, mint a bázis időszakban. A 22. AKÖV. készletnövekedése 45,2 %-os volt, a REANAL Fi nomvegyszergyáré 25 %, a BM. Gépkocsijavitónál 5,3 %-os csökkenés következett be. A könnyűipari vállalatoknál 6,6 %-kal, a Fővárosi Tanács Vállalatainál 15,7 %-kal nőtt. Legnagyobb volt az emelkedés a Fővárosi Javító Szerelőipari Vállalatnál;45,3 %. Erre ugyancsak szeretnénk felhívni a figyelmet a part és gazdasági vezetőinknek egyaránt. Pártbizottságaink és pártszervezeteink a gazdasági vezetéssel egye te ?mbe -ti maguk is felismerték egyrészt, hogy az anyagi ösztönzők terén előbbre kell lépni, ennek ér dekeben tettek is egyet és mást, ezt bizonyítják az 1970 évi tapasztalataink is, más részt, hogy az anyagi ösztönzés megfelelő alkalmazása mellett, ha nem folytatnak ki elégítő politikai munkát, nem fektetnek kellő gondot az erkölcsi elismerésre, ott sta bil eredmények hosszú távon nem érhetők el. Ahol viszont kellő szinten alkalmazzák, ott sokkal jobb és tartósabb eredményeket érnek el. Ezt bizonyítják többek között az Aluminiumgyár, a Danuvia, az Epületasztalosipan Vállalat, a Fővárosi Javító Sze relőíparí Vállalat eredményei is. Az elmúlt évek folyamán, de különösen 1970-ben a vállalatok gazdasági vezetői párt szervezeteink támogatásával célul tűzték ki a megfelelőbb bérgazdálkodás és bérpoli tika kialakítását, a termelési tervek teljesítésének érdekeben. Vállalataink intézkedései nyomán az összes foglalkoztatottak számára kifizetett mun kabér tömeg a bázishoz viszonyitva a gépipari vállalatoknál 8,2 %-kal növekedett, ezen belül a munkásoké 6,5 % kai, az alkalmazottaké 11,1 %-kal. A munkások munka bére legnagyobb mértékben az EAG-nál emelkedett 12,5 % kai, az alkalmazottak mun kabére pedig az Alumíniumgyárnál 15,9 %-kal nőtt. A közlekedési vállalatoknál a munkásoké 8,2 %-kal, az alkalmazottaké pedig 7,8 %kai nőtt, a legnagyobb mérvű növekedés a 22.AKÖV-nél volt, ahol a munkásoké 29,6 %-kal, az alkalmazottaké pedig 12,9 %-kal emelkedett. A könnyűipari vállalatoknál 9 %-kal, a munkásoké 8 % kai, az alkalmazottaké pedig 12,9 %-kal emelkedett. A vállalatok a munkások részére fordított bérfejlesztés összegének mintegy 60 80 %át bérfejlesztésre használják fel, 20 40 %-át célprémiumként fizetik ki. Hiányossága a célprémiumnak, hogy általában csak a szűk keresztmetszetek dolgozói kapják. Az alkalmazotti kategóriában prémiummal ma már általában csak a vezető beosztású dolgozókat ösztönzik. Rendszeres személyre szóló prémiumot vezetők, a művezetők ig kapnak. Példának említjük meg a Postatervező Intézet prémiumrendszerét, ahol a
