Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1970-10-17 - 1970-10-18/I
A kerületi pártmozgalom gazdaságpolitikai tevékenysége a IX. Kongresszus határoza i. í alapján a >. ötéves terv és a gazdaságirányítás reformjának érvényesíti -ívd kap csolatos feladatok végrehajtásában nyilvánult meg. A felső pártszerveink /Központi Bizottság, Budapesti Pártbizottság/ határozatai, valamint a kerületi Pártbizottság útmutatásai alapján igyekeztünk elősegíteni, hogy gazdaságpoliti kai teve kenyscgünkben minden szinten növekedjék e munkánk politikai, mozgalmi jellege és hatékonysága. A régi, de jól bevált módszerek a szükségletnek megfelelően tovább fej lódjenek és egész gazdaságpolitikai tevékenységünk a követelményeknek megfelelően uj vonásokkal gazdagodjék. Arra törekedtünk, hogy minél eredményesebb harc folyjék az e területentapasztalható helytelen, maradi szemléletek és nézetek ellen. Ezt segítettek elő a különböző testületi értékelések, elemzések, titkán értekezleteken való megbeszélések, a part cs gazdasaga vezetőkkel való kerületi, vagy' helyszíni tárgyalások, tapasztalati serek, konzultációk. A kerületi és üzemi pártbizottságaink, pártszervezeteink ismerve egyrészt a vállala tok felé megnyilvánuló népgazdasági követelményeket, másrészt a vállalatok rendelke zésére álló anyagi, szellemi alapokat, a gazdasági vezetőkkel együtt komoly gondot fordítottak arra, hogy helyesen határozzák meg a tennivalókat, illetve azok főbb irá nyait, amelyeket az évi gazdaságpolitikai programokban, intézkedési tervekben rögzítettek. Mindenkor fontos feladatuknak tekintették a helyi tervek, gazdasági programok olyan irányú befolyásolását, hogy azok kialakításában a népgazdasági tidek megfelelően ér vényesüljön, növekedjen a termeltkenység, az export, stb. . Ha kellett .felléptek olyan nézetek, törekvések ellen, amelyek a meglévő vállalati megkötöttséget tovább akarták lazítani, vagy amely a tisztességtelen haszon megnövelésére irányult. Az elmúlt időszakban nem kis gondot jelentett egyes közgazdasági szabályzók, ösztön zők esetenkénti ellentétes hatásainak politikai eszközökkel, politikai munka vitelével való ellensúlyozása. Pl. az átlagbér, amelynek bizonyos fokig a termelékenység növe kedésere, a helyes létszám gazdálkodásra ellentétes hatása is volt. Vagy azok az ösztönzők, amelyek a kereskedelem területén egy időben az áru választék növelésével ugyancsak ellentétesen hatottak, stb. Ezt azért tartjuk szükségesnek megemlíteni, mert ezzel a jövőben is számolni kell pártszervezeteinknek és politikai eszközökkel kell egyrészt ellensúlyozni, másrészt jelezni a gazdasági szabályzók, vagy ösztönzők ellentétes hatásait, vagy nem meglelelő helyi alkalmazását. Volt gondunk különösen az utóbbi évek során a párt és a gazdasági vezetés közti he lyes viszony kialakítása kórul. Egyes üzemeinkben igen komoly súrlódások jöttek lét re, Ezt az olyan nézetek, gyakorlatok táplálták, amelyek többek között vitatták a pártszervezet gazdasági, politikai tevékenységének jellegét, vagy tartalmát. Egyes gazdasági vezetők a helyi pártvezetőség észrevételeit, javaslatait úgy tekintették, mint ami miatt nem érvényesülhet az egyszemélyi vezetés felelőssége és döntése. Mások szerint a gazdasági kérdések csak a gazdasági vezetőkre tartoznak, stb. Nem kell mondani, hogy mindezek a nézetek, amikor a gyakorlatban érvény rejutottak,
