Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1966-10-21 - 1966-10-22
általános politikai aktivitásának fokoz ához Különösen fontosnak tartom ezt most, a;.ikon • szocializmust építő országunk olyan periódusba került, amikor a gazdasági építés, a gazdasági mechanizmus reformját a törne;.mi alkotó közreműködése nélkül, a kommunisták meglévő politikai erejé nek és aktivitásának fokozott falhasználása nélkül képtele nek leszünk céljának megfelelően megvalósítani. Takács Lajos elvtárs , a Telefongyár I ’ L titkára: Kapcsolódnék Katona elvtárs hozzászólásához, egyrészt tovább folytatnám, másrészt ellenvéleményemet fejteném ki. A beszámolóval egyetértek. Hozzászólásomban azzal a kérdéssel foglalkoznék, ami a XrV.kerületi pártszervezetek eszmei, akara ti, cselekvési egységéhez kapcsolódik. Azért ezzel a témával, mert úgy gondolom, fontosságánál fogva került több hozzászólás ban is kihangsulyozásra: & párttagság aktivitásának kérdése. A mi alapszervezéteinkben a választások során is a legvitatot tabb kérdés volt. Kutatja a sok hozzászólás - 152 - amely nagy része ezzel is foglalkozott. Nem egészen ilyen egyértelműen, ahogy itt a kerületi beszámolóban megfogalmazásra került, de nem is ellentétesen, kiért nem tartom ellentétesnek? Az egyik dolog, hogy a pártszervezetek egysége, politikai-cselekvési egysége nem azonnal teremtődik meg, hanem a pártszélvezeteken bőiül végzett agitációs, propaganda tevékenységgel alakul ki. A munka során, folyamatában alakul ki. Itt erről van szó. Bizo nyos kérdések, mint a Vili, kongresszus anyaga, nagyon vitatot tak voltak a pártszervezetekben, nálunk is. 4. év után már kenynyü okosnak lenni, utólagos megfogalmazásban, s egy sor dolgot :cgál lapítani. Csodálkozunk azon, hogy 4 év előtt nem igy láttuk ezeket • érdéseket. Azt hiszem, egyrészt a párttagság és párt- Vdzóéősógol:, másrészt u ’ . . és a vezető pértszervek s m látták nagyon világosan.minden esetben ezeket ?, kérdéseket. Itt van a pártonkivüliek funkcióba állításának kérdése, Emlékezzünk rá, ho" abban z idői ' azon vitatkoztunk, lehet-e személyzeti v zető pártonkivüli? Logikusan következik, hogy lehet, - de a gyakorlatban nem. Akkor sem lehetett és ma sem lehet. Igaz amit Katona elv társ mondott, és azzal egyetértek, hogy a káde rek beállításúnak ügye a magam ügye, de a gyakorlati munka véghezvitele a személyzeti osztályok feladata. Ha mi a személy zeti osztályokat adminisztrációs szervvé degradáljuk, el lehet képzelni, akkor be lehet állítani pártonkivüli személy/. ti veze tőt, aki adminisztrációval tevékenykedik. Azt vallom, hogy nem tudok sem a Telefongyárban, sem más üzemben elképzelni pártonkivüli személyzeti vezetőt. Véleményem szerint itt olyan köve télmények vannak, ■ it csak párttag tud megoldani. Ha vissza emlékezünk, olyan módon is felmerült ez a kérdés, hogy nem azon'volt ; hangsúly, ho, ;; pártonkivüli ..k is beállíthatók, pártonkivülieket is állítsunk be. Ez á munka elin dításánál te:?;..'szetes volt, ?;?rt uj volt a dolog fölvetése. Az volt a véleményünk, hogy jó lenne pártonkivüli gazdasági zetőket is beállítani, hogy igy a teher jobban megoszlik. A hibák bírálatánál azonban ez a kommunisták bírálatát jélentette, mert a legkritikusabb helyen mindenütt a kommunisták voltak. De a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült
