Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1966-10-21 - 1966-10-22
22 -Ez igaz, de emellett szükség van az elvtársi, baráti, munka társi segítségre is. Véleményem szerint helyes lenne jobban érvényt szerezni a KB azon régebbi határozatának, mely szerint a kommunista kötelessége, hogy környezetének agitátora legyen, amellyel egyet is értünk, de kévését tesznek az öntevékenység hiányából. Erre az elkövetkezendő időben még fokozottabban szük ség lesz, ha sikeresen akarjuk megvalósítani az uj mechanizmus sal kapcsolatos határozatokat és azokat, melyet Fártunk IX. kongresszusa állit majd párttagságunk és egész népünk elé. Dr. Kiss László elvtárs, Műanyagipari Kutató Intézet: Az uj gazdasági mechanizmus kérdéseivel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani. Kutató intézetünkben az utóbbi években erősen éreztették hatásukat a műszaki fejlesztésben fel lelhető olyan hiányosságok* amelyek gátolták a kutató intézetek és a vállalatok közötti eredményes együttműködést. Több esetben előfordult, hogy az intézetben kidolgozott eljárá sokat nem voltunk képesek az iparban realizálni, mivel a válla latok nem voltak kielégítően érdekeltté téve a műszaki fejlesz tésben. Ugyanakkor közismert, hogy az ipar és a tudomány szoros kapcsolata nélkül nem képzelhető el korunkban a gazdaság gyors ütemű fejlesztése. Ez a körülmény negatívan befolyásolta munka társaink politikai hangulatát, mivel úgy érezték, hogy munkájuk felesleges. Az intézet pártszervezete mar nagyon korán felvetette a kutatás realizálásával kapcsolatos problémákat, amelyek a gazda sági vezetés régi mechanizmusa mellett nem találhattak megoldást. Ezért fogadták az intézet dolgozói megelégedéssel az uj gazd. mechanizmus bevezetését célzó lépéseket. A gazdasági vezetés uj irányának hatása már érezhető nálunk is, mind pozitiv, mind nega tív irányban. Egyrészt az a tény, hogy az intézeti témák egyharmadát vegyipari üzemeink szerződéses alapon finanszírozzák, közelebb hozza a termelést és a kutatást és kevésbé fenyeget az a veszély, hogy egy-egy kérdés megoldására fordított anyagi és szellemi ener gia kárbavész. Ez mind politikai, mind egyéb vonatkozásban pozití van befolyásolja dolgozóink hangulatát. Ugyanakkor észre kell ven ni, hogy az uj mechanizmus egyfajta világvége hangulat formájában tükröződik egyesek tudatában, s sok esetben nemcsak pártonkivülieknél. Ez különösen jól megfigyelhető volt az év elején történt ár változások idején; s a különböző árváltozások körül keringő rém hírekben. Ezért nagy gondot kell fordítani a pártnak azokra a kér désekre, amelyek az uj gazdasági mechanizmus napi politikai vetületeként jelentkeznek. A kommunistáknak a legkövetkezetesebben támogatni kell azokat a változásokat, amelyek a termelés növekedését és a gazdaságosságot eredményezik, még akkor is, ha ez személyi egzisztenciájuk rovására megy. Ezzel kapcsolatban a legélesebben vetődik fel a párton be lüli fegyelem megszilárdításának kérdése. A kommunista meggyőződés próbája végső soron: a tett. Mert gondolkodásra és latolgatásra szükség van, - ahogy a Népszabadság cikke irta- enélkül a demokra tikus centralizmus elképzelhetetlen, de fel kell lépni azok ellen, akik csak beszélni képesek a tennivalókról, de a tettekben nem je leskednek; vagy azok ellen, akik a bajok idején pánikba esnek; vagy letérten bólogatnak és sopánkodnak. A kérdés ilyen jellegű fel vetését hiányoljuk mi a beszámolóban. Az elkövetkező években a párt tevékenységének döntő részét az uj mechanizmus megvalósításával kap csolatos problémák teszik ki, s erre minden pártszervezetnek a legkomolyabban fel kell készülnie.
