Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1966-10-21 - 1966-10-22
De még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a közönyt nem tűr hetjük meg soraink között. Ezért keresnünk kell a változatos, romantikus, izgalmakat és eredményeket hozó szép munkát. Fejlődésünk egyik fontos feltétele, hogy a vezető posztokon milyen káderek állnak. Pártunk politikájának érvényesülése sze rint "hazánkban párt-tisztség kivételével minden közfunkciót, legyen az társadalmi, vagy állami, legyen az a legalacsonyabb, vagy legmagasabb, pártonkivüli is betölthet ’ . ’ Ez az elvi megállapitás sok torzításra és sok vitára is adott okot. Nem min denki egységesen értelmezte a VIII. kongresszus idevonatkozó határozatát és tapasztalhattuk az elmúlt hetek taggyűlésein is, hogy még mindig nem tisztázódtak a fejekben ezek a félreértések. Egyes emberek részéről bizonyos befeleforduihást észlelhettünk. Nem értették meg ezek az elvtársak, hogy nekünk nagy szükségünk van minden jó szivvel végzett munkára, szaktudásra, emberségre, a hazát szerető káderek egész sorára. De mint minden éremnek, ennek is két oldala van. Ezt az elvet, amelyet a kongresszus igen helyesen fektetett le, vannak, akik karrierista módon, vagy úgy nevezett "haveri alapon" igyekeznek kihasználni. Tiszta elvek nélkül, a mi célunkat kihasználva, oda nem való elemeket is köz funkcióba ültettek, mondván, hogy a legfontosabb a szaktudás. Úgy gondolom, hogy a jövőben ezekre a kérdésekre nagyobb súlyt kell fektetnünk és ez annál is inkább könnyebb lesz számunkra, mert az elmúlt ciklus és a taggyűlések, majd a pártértekezletek és a kongresszus tapasztalatai is hozzásegítenek bennünket. A káderek kiválasztásának munkájában gyakran összecsapott egy másik nézet is. Épp az elmúlt években tapasztaltuk, hogy egyesek tagadták a munkásosztály vezető szerepének elsődlegességét ebben a történelmi időszakban. Kerületünkben is találkoztunk olyan je lenséggel, hogy ma már egyesek csak az értelmiséget tartják a társadalom vezető erejének. Ennek egyik megjelenési formája volt, amikor valaki felvetette, hogy nincs szükség személyzeti munkára, hiszen a szakmai rátermettség' és felkészültség dönti el a szemé lyek beállításának kérdését. Mindezeket figyelembe véve kell megvizsgálnunk, hogy kádereink hogyan értik és látják a párt szövetségi politikájának lényegét. Úgy gondoljuk, - többen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel az el múlt időszakban, - hogy kerületünkben a nézetek összecsapása mellett, sikerült általában biztositanunk a munkásosztály veze tő, és a párt politikájának irányt adó, meghatározó szerepét. A PB igyekezett a lenini elveket megvalósítani, igyekeztünk a néphez, a párthoz, a hazához hu embereket állitani az áí.l ami és társadalmi funkciókba. Sajnos, előfordult még egy-két melléfogás. Ennek köszönhető, hogy a kerületi Tanácsnál a fluktuáció nagyobb volt a kívánatosnál. De ma már ez is tanulságként áll előttünk. Azt javasolom, hogy a kerületi Pártértekezlet határozatiban szabja meg, hogy a jövőben a káderek kiválasztásánál a politikai, szakmai vezető-készség növelése az egyik legfontosabb közös feladat. Természetesen a kommunistáikkal szemben most is magasabb követelményekkel kell fellépnünk, hiszen ők a társadalom hajtó erői és példájukkal előre lendíthetik a fejlődést, de kárt is okozhatnak a közös ügynek. Ugyanakkor a pártonkivüliknél is
