Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1966-10-21 - 1966-10-22
A beszámolási időszakban tovább növekedett a kerületi értelmi ségiek száma, akiknek többsége aktivan résztvesz társadalmi, gazda sági életünk fejlesztésében /gazdasági, tudományos, kulturális, egészségügyi területen egyaránt/. Különösen erősödött e rétegek ' prog resszív magja, amelynek gerincét a kommunista értelmiség alkotja. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy az ipari pártszervezeteink ben a kommunista értelmiségiek aránya 6,5 %-ról 10,7%-ra. hivatali, intézményi páíts ervezeteinkben pedig 34,7%-ról 55 ,5%-ra. növekedett, Azok a kommunisták, akik ideológiai-szakmai képzettségük révón pártszervezetük irányításával eszmei-politikai stabilitásukkal kör nyezetükben egyre komolyabb befolyással és elismeréssel bírnak. “ Jel entő s fejlődésen men t keresztül a • ■íun k .ás-ok és az értelmi-giek egym ásho z való viszonya , amely ’ különösen vonatkozik a munkások és az üzemi, a termelésben közvetlen résztvevő ér telmiségiek kapcsolatára. Arra a kapcsolatra, amely a terme lési folyamatok mindennapi menetében az egymásra utaltságban, az együttműködés szükségességében és egymás megbecsülésében jut kifejezésre, Máskép néz ki a helyzet a munkások és az üzemen kivüli ér telmiségiek viszonyában, különösen a kulturális, művészeti területen dolgozó értelmiségiek esetében. Itt már a jogos Ítéletek mellett, - amit egyesek gátlástalan pénzszerzési hajlama, életmódja, esetenként a munkásokat, a szocialista eszmét lebecsülő nézőpontja, vagy közömbössége vá ’ l ’ t' ki, - jelentős előítélettel, vagy általánosításokká] is találkoz ni. ami ugyancsak nem segíti az ügy előbbrevítelét , ellenke zőleg. károsan befolyásolja. Épp ezért mindkét jelenséggel szemben fel kell lépnünk. A dolgozók - munkások és értelmiségiek - körében végzett ideo lógiai-politikai munka során nem hagyható figyelmen kívül az sem. hogy esetenként hat rájuk a külső és belső ellenség /erkölcsileg, politikailag lecsúszott, rosszindulatú, destruktív elemek/ idősza kos aktivitása, propaganda tevékenysége, amely kifejezésre jut a marxizmustól idegen nézetek terjesztésében, problémáink, vagy ne hézségeink demagóg módon való felnagyításában, a pesszimizmus tuda tos fejlesztésében, a tőkés nyugat idealizálásában, stb; hogy vannak akik még ma is könnyen hajlamosak a társadalmi fejlődésünk értékelé sénél a szélsőséges megállapításokra; akikre befolyással tud lenni a polgár. - életforma, erkölcs, vagy a modernség köntösében jelentke ző polgári áramlatok, különösen egye értelmiségi, kispolgári körök ben , Mi nő..::, ok ; ‘ ■ íembevétele mellett végső köve tkezteté ské nt meg ái lapíth ató , _ hogy
