Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1962-10-16 - 1962-10-17/I
7j>. A lakóházaink lakóbizottságaival tartsanak jószomszédi viszonyt. Nyújtsanak segítséget ezeknek a lakóházak tisztaságárak, megóvásának védelmében, a társadalmi munka végzésében. 4. Végül közöljék negyedévenként a politikai felelős elvtárs utján tapasztalataikat, javaslatukat, közérdekű kívánságaikat az illető pártszervezeteknek. Azt hiszem, ha ezt a kettős munkát vállalnák a regisztrált párt tagok, nagyban előmozdítaná kerületünk fejlődését. Szerettem volna az elvtársakat részletesebben is tájékoztatni a körzeti, lakóterületi helyzetünkről, de igy is kérem, legyék magukévá az I-es körzet javaslatát. X, Kovács András elvtárs , Hunnia Filmstúdió küldötte: Kedves 'Elvtársak. El szeretném mondani, hogy mi magunk sem vagyunk megelégedve azzal a helyzettel, ahogy filmgyártásunk áll. Mi itt a helyzet? Mi filmművészek el vagyunk szakadva az élet től, nem vagyunk ideológiailag képzettek, ezt szokták hangoz tatni, jó néhány éve halljuk ezt és mégis, a dolog nem megy. Úgy látszik, más problémák is vannak. Nem szeretnék kitérni a magyar filmgyártás értékelésére, sőt, arra nem szeretnék vállalkozni, mert tultenne Méhes elvtáps beszámolójának térjedelmén is. Csehszlovákiai filmművészekkel beszéltem, akik közül az egyik azt mondta, hogy példának tekintették a magyar . film-müvészetet és mi ez a helyzet? Kérdezte, hogy mi van azokkal, akik a Bakaruhát, a Körhintát készítették. Az egész magyar kultur- és közéletet izgatják ezek a kérdések, azt hiszem. Az egyik kérdés, amiről szeretnék beszélni, az, hogy egyik oöfa, véleményem szerint amellett, hogy szeretném leszögezni, hogy valóban rajtunk, azokon múlik, akik csinálják a filmet, hogy milyenek lesznek. Nem akarom a felelősséget át hárítania Az egyik nehézség közös a tudományoknak, sőt a köz életnek egyik nehézségével, ez pedig az, hogy megváltozott az élet, tehát az ellenforradalom után különösen, egészében demokratikusabbá vált a társadalom élete az országban. Tehát megérteni ezeket az uj jelenségeket. Ez a helyzet a művészet terén is. Megváltozott az elet és ezt felismerni, megérteni és azután még ábrázolni is, ez nagyon nehéz. Minket is köt nek a művészeti, esztétikai dogmák, nemcsak az ideológiai dogmák. Ezek ellen szerimten nincs elég harc, ezek ellen a művészeti, esztétikai dogmák ellen. Azt várjuk, nogy az alap vető alkotói kéröésekheh - pl. a filim-hősnek a kérdése, - stb. - jussunk előre. Mondok eréről egy példát. Pl. a Ballada a katonáról c. szovjet film hőséről is vita volt, vitatták a benne szereplő hősnek a létjogosultságát , aki úgy vált hőssé, hogy megijedt a frontvonalban. Itt szakítottak az idealizált hősnek a dogmájával. Csináltam a Zápor cimü filmet, ahol a tsz vezetője beleszeret egy középparaszt kányáira, feleségébe. Betelefonáltak, hogy tiltsuk be ezt a filmet, mert lejáratja a tsz elnökök tekintélyét, s a tsz. parasztok ki fognak lépni a tsz-ből.- Egy másik is azzal indokolta, hogy van ilyen, de agitációs szempontból nem jó ez, mert kilépnek a parasztok a tsz-ből.
