Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1962-10-16 - 1962-10-17/I
Berecz elvtárs Telefongyár igazgató hozzászólásának folytatása. Itt volna a kérésem az, hogy a jövőben szerezzünk nagyobb ér vényt a tervtárgyalásoknál. A terv módosításoknál a kerületi Pártbizottságot is értesítsék. A Pártbizottság beszámolója a termelés kérdését úgy értékeli, hogy a tervezés javult, illet ve feszesebb lett és általában nekünk a versenyt a külföldi pi acokért kell folytatni, ezzel egyetértünk, de ugyanakkor saját tartalékainkkal is kell versenyezni. Tartalékaink nagyok és ha azokat felmérnénk 15-20%-al feszesebb lehetne tervünk. Ez a gaz dasági munka minden területére vonatkozik. Sajnos nem találtuk meg azokat a módszereket, amelyekkel ezeket a tartalékokat fel színre hozzuk. Sok a hiányosság a gazdasági vezetés területén is. Műszaki fej lesztés lemaradása, müszakkihasználás, vezetők bátortalansága. Minden vállalat igazgatója elmondhatja azt, hogy a vállalatnál túl széles körben foglalkoznak egyéb munkákkal, igy pld. adó be szedés, SZTK, bírósági kérdések. Kovácsoló üzem van nálunk, épí tőipari szakmunkásokkal foglalkozunk, oktatás kérdéssel, beisko láztatással. Ennek egy része vállalatunknál elkerülhetetlen mun ka, azonban vannak olyan ügyintézések, amelyekről szívesen I st mondanánk, átadnánk a Tanácsnak és úgy szintén a Tanács a nem rá vonatkozó ügyeket átadná nekünk. Ilyen pl. egyes gépek áttelepí tése, amelyre vonatkozóan Tanács engedély szükséges, ugyanakkor tanácsi engedély kell pl. kerítés elkészítéséhez. Sajnos ez más területen is igy van, hogy a tervezés és a gyakorlat összhangja nincs meg. Anyagi kérdést kell említeni akkor, amikor a nagy tartalékok vál lalati szinten való feltárásáról beszélünk. Nem elegendő a jobb gép kihasználás, a jobb szervezés, tudományosabb munka elemzés, anyagi eszközök is szükségesek ahhoz, hogy a tartalékok felszín re kerüljenek. Nem helyes a prémium felhasználása. Kevésbé ösztönző nagyságánál fogva. Pl. nálunk a prémium az egész évi béralapnak csak 1 %-a. Ez nem egy olyan összeg, ami különösebben ösztönözné az alkal mazottakat saját feladataik jobb elvégzésére. Javaslatom, hogy a keretösszeget emeljék meg, vagy csökkentsék a premizáltak számát. Nagymértékben előre vinné az egész népgazdaság fejlődését a veze tők nagyobb megbecsülésének a kérdése. Általában a mai értekezle ten is sokszor elhangzott, hogy a dolgozók véleményét a vezetők nagyobb mértékben hallgassák meg. Ugyanakkor az én kérésem pedig az, hogy a felsőbb vezetés is vegye jobban figyelembe a gazdaságve zetés véleményét. Vannak bányásznapok, vasutasnapok, azonban szocialista vállalat vezetői értekezlet 19>5-ben volt utoljára. KGM szinten az utóbbi éven belül nem volt. Vannak közös problémák, melyek egyformán vonatkoznak az iparra. Nagyobb KGST munkára volna szükség. Ebben az irányban történtek lépések, baj az, hogy nem tudunk arról. 10 éve vagyok ipari területnek a vezetője, hat éve a Telefongyár vállalat vezetője, azonban a KGST határozatról nem tudok távlati vonatkozásokban, bár részfeladatokat mi is hajtunk végre. Nem tu dom milyen feladatokat ad a KGST a magyar ipar számára. Az emlí tettek ismerete hozzásegítene ahhoz, hogy jobb értékesebb munkát végezzünk. Mi is bizalmat kérünk és meghallgatásunkat kérjük. Sajnos a gazdasági vezetés, ill. az igazgatók szerepe az utóbbi időben karikatúra téma. Itt szeretnék Marosán elv. kérdésére is kitérni, sajnos ő is hozzáhasználatának kérdésére, ami nem segített munkánkban.
