Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1962-10-16 - 1962-10-17/I
eléggé formális, A sport tevékenységre való mozgósítást sem tekintik feladatuknak, megelégednek azzal, hegy egy — két csapat működik — többségben kevés létszámmal — és ezt mint az egész üzem sportját képviselő tevékeny ségképpen fogják fel. Jellemző példák: a Zuglói Kötöttárugyár,ahol a dolgozók 8© ^-a hő évek óta képtelenek a nőket valamilyen rendsze res spert tevékenységbe bevonni, ugyanakkor a kevés férfi ellenére van sakk csapatuk és annak fizetett edzője. Vagy a Divatcipőgyár ese te,ahol szintén többszáz nő dolgozik, van is NB.II.női kézilabda csa patuk, de a játékosok többmint fele nem üzemi . dolgozó és saját lányaik ból képtelenek legalább 1 kerületi színvonalú, nagyobb létszámmal mű ködő utánpótlást szervezni annak ellenére, hogy fizetett edzőjük vál lalná a velük való foglalkozást, A tömegsporttal szemben megnyilvánuló felfogásra jellemző, hogy a JDgT által rendezett kü lönböző tömegversa mveken — kivéve a csapatjátékot — nagyon ^Ts~íét számmal ve annak r észt az üz emek dolgozói, sportolói". Erre nincs kellő mozgósítás, sok esetben a dolgozók nem is tudnak róla. Jellemző példa: az idei, kerületi mezei futóverseny l^oo résztvevője közül többmint 12eo volt a diák, és a nők versenyén csak le-en indul — tak annak ellenére, hegy a kerületben több atléta szakosztály működik. Gátolta a munkát az a tény is, hogy a sportvezetés nem volt elég egysé ges, több szerv irányította a munkát, sok esetben keresztbe szervezé sek, sőt ellentétes . intézkedések történtek, A szakmai irányítás a TST feladata lett volna, ennek ellenére több szakma hasonló, de ellentétes intézkedésre szorította sportköreit. Ezek a tényezők nem emelték a TST vezetőszeropét, tekintélyét, de e — gyenesen ártottak. • Jelentős próblémát okozott továbbá az is, hogy a sportkörök és a szak osztályok vezetőségében elég nagy a fluktuáció. Gyakori jelenség, hogy az üzemi szervek a sport területén keresik' kádereiket. Természetesen a jól dolgoaí politikailag,szakmailag is jól képzett kádereket viszik más területre át, sokszor annak beleegyezése ellenére. Nyilvánvalóan az ilyen intézkedések nem a fejlődést szolgálták. Fennáll az is, hogy a sportköri elnökségek, szakosztály vezetőségek sok helyen névlegesen működnek, kivéve egy — pár sportkörünket. Zömében csak 1 — 2 elnök és 1 — 2 intéző jelenti a sportkör vezetőséget«Elég gya kori jelenség, hogy az igy 1 — 2 lelkes ember által vezetett sportmozga lom, azok a területről való elkerülésük után a sport is megszűnik.
