Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
1 H.1KMT, ! “"121 .1 uz bizonyítja azt, hogy III.n.éves tervünket is tel jerite-ctük. , Nem gondoltunk Elvtársik erre, ti tét., az igazgató sem, a Furtbizottság sem. De helyesen nyúltunk a kérdéshez, megbeszéltük a legfontosabb feladatokat és ennek meg is lett az eredménye,. Szeretnénk elérni azt ;lvtársak, hogy az első félév eredményei után, miután élüzemek lettünk, u második félévben is tovább növelve eredményeinket, zászlós álüzcmek legyünk. Kállai Sándor elvtárs: Kedves Elvtársak! Jó el're meg kell mondani, hogy-hát én holnapra készültem el, de azért elmondom, amit el akarok mondani. ín Kedves Elvtársak az idős elvtársak megbecsüléséről akarok néhány szót szólani. Előre is bocsátom elvtársak, hogy nem magamról von szó, mert én megkaptam minden megbecsülést ,"amit mondjuk, szerintem megillet, de el kell mondanom azt is, hogy Békásmegyerről utazom Zuglóba és innen vissza, ez alatt az'idő alatt nagyon sok elvtúr sál találkozom, akik igy néha-néha idős elvtársakról van szó, - akik néha-néha,keserűen panaszolják azt, hogy nem kapják meg az életük alkonyán, tehát a nyugdíjas időknek a letelte előtti években azt a megbecsülést, _ amit tulajdonképen mozgalmi életükből és általában az életükből eltöltött időben talán-talán meg is érdemelnének. Elvtársak, ezek között az elvtársak között van olyan elvtárs, aki 1919-ben fegyverrel védte a proletárdiktatúrát, fegyverrel harcolt annak a megmaradásáért. Van olyan elvtárs, aki a horthy-fasizmus éveiben komoly ellenállási mozgalmakban vett részt, komoly sztrájkokban vett részt, aminek az eredménye az volt, hogy sokszor hónapokon keresztül volt munka nélkül és a csalóid ja kenyér nélkül. Elvtársak, van olyan elvtárs, aki 1945.„óta töretlenül van a Párt ! mögött és vígzi azokat a kis apró-cseprő pártmunkákat, amivel tulajdonképpen a párt megbízza. Ezek az elvtársak nem azok, akik mondjuk, felsőbb szinten dolgoznak, ezek megmaradtak közkatonáknak és mint közk tónak igyekeznek ma is helytállni, dolgozni és nagyon sok helyen azzal teszik lejjebb-lejjebb a kategóriának ! egy-egy alacsonyabb fokára, hogy nem tud lépést tartani a technikával, nem tud olyan munkát végezni, amilyet ma már az az iram diktál, amivel nekünk kellene dolgozni és általában nem megfelelő. Ezek az elv társak az életbe megrokkantuk, az életbe elfáradtak és olyan keserűségek sorozatán mentek keresztül a múltban, hogy ezek ma valóban van olyan, aki máma már nem tudja úgy fenntartani magát, mint ahogy kellene és ezért őket ott, ahol kellene, nem becsülik úgy meg, mint ahogy kellene, mint ahogy megérdemelnék. Ezeket az elvtársakat mélt nytalanul éri bántódás és azt panaszolják, hogy amikor letelik nekik a munkáid', tehát amikor elérik a 6o esztendőt, akkor olyan kevés nyugdijat fognak kapni, ami az ő kis életüket megint gondterhessé teszi. Tehát azt a hátralévő egypár esztendőt gondokkal kell nekik leélni. Elvtársak, jóllehet, hogy ez egy-egy kiragadott esemény, vagy egynéhány elvtársnak lehet a személyes problémája, személyes baja, de mégis elvtársak, én úgy érzem, hogy erről kell nekünk is beszélnünk és erről kell nekem is beszélni. Elvtársak, ha én megnézem azt, hogy közöttünk nagyon sok olyan ember van jelen pillanatban velem együtt, akinek már meg'szült a haja, tehát az idő , bizony nem egyszer pbfonvágott,már bennünket és akkor eszünkbe kell jutni, hogy azokat az elvtársakat, akiket ilyen formában méltatlanság ért, akkor segítsük és próbáljuk a hátralévő idejét valamilyen formában egyengetni, hogy ne jusson neki az eszébe, hogy van egy társadalom, amelyikben nem kapta meg azt a megbecsülést, amit megérdemelt.-------------------------J
