Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
F“ “1 i ” 8 0 '*-91 -Haraszti Györgyné: Kedves Elv társak! A Szépművészeti Muzeum pártszervezetének az volt a véleménye, amikor erre az értekezletre készültünk, hegy ebben a kerületben, amely nagyjelentőségű fontos üzemeket foglal magába, a hozzászólás a nagyüzemeket illeti meg legjobban. Bár számos olyan intézmény van kerületünkben, melyek országos jelentőségűek és a maga szakmájában vezető helyet foglal el, kerületi szinten nincs ilyen fontossága, ez sajnálatos módon a beszámolóból is kitűnt, ahol a kulturális kérdésekkel foglalkozó rész jelentőségéhez mérten kicsiny volt és itt sem került szó nemcsak a Népstadionról, hanem az ország legnagyobb múzeumáról, melye nek nemzetközi tudományos tekintélye és az ott őrzött anyag értéke országos szinten nem is vitatható. Hogy mégis hozzászólást kértere elv társak annak az az oka, hogy Schumeth elvtárs beszámolójának az a része, ahol a kétfrontos harcról szólva a szerénység kérdését fejtegette, nagyon elevenünkbe talált. Valóban elv társak eredményeink sikeres harcunk ellenére is ma . kell szerénynek lennünk. Ez emeli a pártszervezet, az állami vezetés tekintélyét. Az ellenforradalom alatt éppen eléggé szerények voltunk. Ennek a tullaott szerénységnek volt az oka az is, hogy az intézményünkben önálló pártszervezet is csak november 7-én alakult, akkor is 5 taggal. Itt szeretnék azonban rátérni az eredményeinkre is. Az elmúlt 2 óv alatt ez a szerény, és sok tekintetben illegalitásban működő pártszervezet jórészt a kommunista főigazgatóhelyettes érdemeként tekintélyes, az intézmény vezetésére nagy befolyással rendelkező 22 tagú pártszervezetté vált. Tudományos munkánkban, népművelő és ismeretterjesztő feladatainkban is érvényesíteni tudjuk ma már a párt irányvonalát bár a marxista ideológia eredményes alkalmazása terén még igen sok és hosszadalmas munka vár ránk. Erre a kérdésre pontosan ráillik Schumethelvtársnak az a megállapítása, amelyet a kulturális terület egyéb részeriről szólt, hogy sem határozatokkal, sem rendeletekkel gyors eredményt itt elérni nem lehet. Jó elméleti vitákkal helyes ideológiai oktatásokkal példával és meggyőzéssel kell továbbmenni ezen az utón, mert meggyőződésünk, hogy társadalomtudománnyal foglalkozni nem lehet idealista világnézet, vallásos ideológia alapján. Itt ebben a kérdésben számunkra legnagyobb nehézség az, hogy az egyetemről olyan világnézettel kapjuk a fiatal gyakornokokat és szakmailag sokatigérő tudományos kutatókat, melyeket enyhe kifejezés "kétkedőnek" nevezünk. 1958 bán 4 gyakornokunk közül 5 aktivan vallásos volt, egyik többek között ki is jelentette, hogy az egyetemi marxista vizsgán ha vallási kérdésről beszélnek, vagy kérdezik, akkor nem is fog felelni. És az egyetemről olyan szakdolgozatokat is kapnak, amely vallásos meggyőződésüket támasztja alá. Ez az oka annak, hogy bár mind a 4 szakmailag kiváló volt, egyikre sem tartottunk igényt, ebben az évben nem is vettünk fel egyet sem. Itt kell kérnünk a kerületi Pártbizottság és a felsőbb pártszervek segítségét, mert meg kell szűnnie annak a lehetetlen és tarthatatlan helyzetnek, hogy nem hogy a mi értelmiségieinket kapnánk az egyetemeinkről, hanem jórészt ellenséges ideológiával vagy legalább is erősen vallásos fiatalokat kapunk. Ssajnos itt még a nézetek a pártszervezetek előtt sem tisztázottak a legutóbbi augusztusi taggyűlésen is 2 tudományos dóig zónkkal heves vitánk volt a---------------------------------—_j i . . .
