Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)

1959-10-17 - 1959-10-18

V | >•71 •’ ' 0 is, hogy a meggyőző politikát kezdik vinni, csak mikor nem jutnak eredményre, jönnek az adminisztratív eszközök. Budapesttől 30 km-re van Isaszeg én is ott lakom. Elmentek egyszer-kétszer-háromszor a paraszthoz, hogy lépjen be a termelőszövetkezetbe. Nem mondom voltak helytelen agitációs módszerek is, utána megunták, berendelték, három­szor maponta a tanácsházára. Mikor már negyedik nap nem ment be, ki­küldték a rendőrt és bevitték, hogy megtagadta az idézést. Általában vannak ilyen jelenségek, amelyek ha azt mondhattuk hogy kicsi is, de a rosszindulatú emberek igyekeznek ahhoz hozzátenni, ami elsősorban a párt politikájának árt. Én azt hiszem, hogy az ilyenirányú tevékeny - ségek nagyobb ellenőrzésében meg tudnánk szüntetni az ilyen hiányossá­gokat, amely teljes mértékben a legfelsőbb pártszervezetekre hárul és elsősorban a kommunistáinkra, akik az élet minden területén mozognak, látnak és hallanak és ezeket a kérdéseket felvetik. Befejezésül azt szeretném elmondani az elvtársiknak, hogy nekünk mindig őszintéknek kell lennünk, mert csak ezen keresztül tudjuk a hibáinkat tudjuk ki­­küszöbölni, ezen keresztül tud a felsőbb szervünk helyes irányban ve­zetni bennünket. Azt hiszem, hogy az ittlévő kommunisták a további felszólalásokban is tanúbizonyságát adják annak a felelősségérzetnek, annak a kötelezettségnek, amely reánk hárul mindenegyes kommunistára itt a Pártértekezleten. Én a kerületi Pártbizottság beszámolóját és határozati javaslatát elfogadom, az újonnan megválasztó pártbizott­ságnak kívánok az elkövetkezendő időben sokkal jobb, nagyobb eredmé­nyeket, erőt, egészséget. Dr. Palicz Mihályné elv társnő; Tisztelt küldöttértekezlet, kedves Élv’tarsak! A tanácskozásnak egyik alapgondolatához szeretnék kapcso­lódni és pedig a szocializmus építésének meggyorsítása gondolatához, és pedig ehhez is egy kérdésnek a kiemelésével, a társadalmi tulajdon védelmének a fokozottabb biztosításával. Kedves elvtársak! Párthatáro­zatoknak a sora szabja meg a feladatokat ennek a kérdésnek a vitelében, a gazdálkodás, a takarékosság és a bűnüldözés területén is. Nagyjelen­­tőségü kérdés a társadalmi tulajdon védelme, az egyik oldalról meg­világítva a gazdasági alapok vonatkozásában, amely épitőmunkánknak anyagi eszközeinknek forrását fejezi ki az egyén érdekeltté tételén keresztül meghatározza a nyereségrészesedésnek a fokát és mértékét, de nem kisebb jelentőségű ennek a kérdésnek a megvilágítása politikai jelentőségében csaknem ilyen hatalmas, mert egyik alkalmas módszeres az uj szocialista ember formálásának, eszköze a szocialsta erkölcs ki­alakításának,a szocialista munkafegyelem megszilárdításának. Ezen ke­resztül ha a társadalmi tulajdon védelmének a fokozottabb biztosítását oldjuk meg, leleplezzük azokat a burzsuá nézetekei, amely a harácsolás, a haszonlesés, az önzés, a fosztogatás és tolvajlás magatartásában va­lósul meg. Közismert, kedves elvtársak, hogy az ellenforradalom okozta erkölcsi lahülás során még a konszolidáció szakaszában hosszú ideig közvetlenül követő időben növekedtek a gazdasági károk a laza kezelés, a hanyag magatartások következtében. Ma arról számolhatunk be a küldött­értekezletnek, hogy kerületünkben a társadalmi tulajdon védelmében je­lentős fejlődés tapasztalható. A bűncselekmény elkövetése 1958. II. félévben és 1959* I* félévéhez viszonyítva 40 %ókal csökkent. Ez a különösen jelentős termelő üzemekre érvényes ez az arány, amelynek két oka vanj hogy bűnüldöző szerveink munkájának homlokterében állotta je­lentős termelő izeinek védelme ebben a vonatkozásban , valamint ugyanitt a gazdasági vezetők munkája színvonalasabbá vált, nőtt a szervezettség ______________1 —J

Next

/
Thumbnails
Contents