Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
r ~i-57- 00760 Ez a kettő, hozzáteszem, nagyjából azt jelenti, hogy r-z életszínvonal megközelítően 50 ?•-: 1 emelkednek, ez alatt az idő alatt és az irányelvek azt követelik, hogy a lakosság fogyasztása, ez az életszínvonal alakulásának a legátfogóbb száma. Egy 9-5-50 '-al, egy 40-45 I — al növekednék, ami lehetővé tennéhogy»a beruházás ennél vamivel nagyobb mértekben nőjön. J-iért? Kert még ha ezeket a számokat megvalósítjuk is, valamilyen nagyon nagy eredményekkel büszkélkedni nem fogunk. Látszólag és a mi számunkra ezek nagyon szép számok, különösen ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ezek kedvezőbbek az utolsó években elért eredményeknél. Igen, de az utolsó években különböző belső politikai harcok,a jobboldali oppprtunizmus, a baloldali szektássán elleni harc, azután az ellenforradalom, az ellenforradalom okozta bajok leküzdése. Ez vette igénybe rengeteg energiánkat, úgy hogy magában véve az, hogy mostan valamivel nagyobb ütemben megyünk előre, még nem ok a különös büszkélkedésre. Ha pedig azt nézzük, ho^y a baráti szocialista államokban mi a helyzet, akkoi* azt latjuk, hogy különös büszkeségre nincsen ok. A SZU ugyanerre az időre az ipari termelésben pl. 80 %-os fejlődést irt elő és nem sokkal kisebbet a mezőgazdaságban. Jó, ezt az utóbbit kapcsoljuk ki, hisz valamennyien tudjuk, hogy a SZU-ban már régen tiszta szocialista nagyüzemi termelés folyik a mezőgazdaságban, Kínálunk pedig: éppen ezek az előttünk álló évek lesznek valószínűleg a teljes szocialista nagyüzemi termelésre való áttérésnek az éve. De hát az iparban is, mint látjuk, gyengébb fejlődési ütemet irányzunk elő, mint a SZU, amint erre a Schumeth elvtárs beszámolójában is volt egy kis utalás, nem nagyon látszik alátámasztani Hruscsov elvtársnak a XXI. K„ng> , resszuson és ezt megelőzőié- is, elsőizben éppen itt nálunk, Csepelen tett azt a kijelentését, hogy a szocialista országok töbtoé-kevésbé együtt fognak eljutni a kommunizmusba, kert, ha valóban együtt fognak eljutni és erről meg; vagyok győződve és ez szorosan összefügg a szocialista országok egymásközétti viszonyának a mind bélsőségesebbé és sorosabbá alakulásával, akkor világos, hogy azoko.ak az országoknak, melyek gazdasági tekintetben hátrább vannak, valamivel gyorsabb ütemben kell fejlődniük, mint azoknak, az országoknak, amelyek gazdaságilag valamivel előbb vannak. Ha most, a mi kettőnk viszonyában sem: i kétség nem fér hozzá, hogy a SZU gaz ".ásó i tekintetben előbb jár mint mi. Nekünk kellene tehát gyorsabban fejlődni gazdaságilag, -Is mint látjuk, mi vagyunk azok, akik lassabban fejlődünk és hozzátehetem, hogy az itt megjelelt fejlődési ütem általában kisebb, mint bármelyik más országban előirányzott fejlődési üt ex. s z a/. Hiba-e ez? Nem elvtársak, ez nagyon szervesen következik a mi általános és általánosságban helyesnek bizonyult gazdaságion bikánkból, amely többek között abban is különbözik, különösen az 1951-52-es évek gazdaságpolitikajától, bog igyekszik reális lenni, hogy igyekszik elkerülni azt a súlyos hibát, bog;, az óhajainkat, a jószándékunkat azonosítsuk a tényekkel. Tehát, hogy tudományosabban fejezzem ki, igyekszik kiküszöbölni gazdaságpolitikánkból a -szubjektivizmust és a vo lunt ári zmust. Jelenleg reálisan ezt a c<.-lt tűzhetjük magunk elé', ennek a célnál; a teljesíthetősége, elérhet őségé az eddigi gazdasági -r. ámításai! kai, gazdasági .-reá vényeinkéi teljesen biztosi Idtnak látszik. L--------y
