Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
r"I J _27_ 90750 * nevelőmunk-nak nagyon, fontos részét. Mint a Béketanács elnöke is tapasztalom, hogy éppen ezekben az időkben pl. a békemunka valahogyan lanyhulni kezd, a békemozgalommal való foglalkozást hát kevésbé fontos feglaikeaé dolognak tartják az emberek, pedig az előbb elmondottakból, azt hiszem, kitűnik, hogy szó sem lehet arról, hogy ezek az erőfeszítések gyöngüljenek, legfeljebb a feladataink változnak, az agitációs érvelnie változnak, színesednek, formálódnak az uj helyzetnek megfelelően. Ebben a vonatkozásban szeretnék még a határozati javaslathoz hozzátenni azt, ill. ezzel kapcsolatban megjegyezni azt, hogy szerintem ez a határozati amellett, hogy én egyetértek vele, kicsit túl kevés szerepet szán és kevés feladatot ad a Hazafias Népfrontnak, a Nőtanácsnak és a szakszervezeteknek. A Hazafias Népfront vonatkozásában ha jól emlékszem, semmi más feladatot nem ad, mint a községpolitikai tervek megvitatását és az ezeknek a végrehajtására való mozgósítást. Holott a mi szövetségi politikánknak i?endkivül fontos szervei ezek a tömegszervezetek és az ezekben dolgozó kommunisták számára éppen a pártonkivüli tömegek megnyerése, nevelése szempontjából nagyon fontos feladatokab kell adni. Javasolom a határozati javaslatnak ebben a vonatkozásban való bizonyos kiegészítését. A második dolog, amihez hozzá szerelnék szól, a határozati javaslatnak az a része, amelyik a kulturális politikáról, annak az eredményeiről, feladatáról szól. Én nagyon örültem annak, hogy Schumeth elvbárs beszámolójában a beszámoló élére került a kulturális munkával való foglalkozás, ennek a problématikája. Iíát nemcsak azért, mert minden szentnek egy kicsit maga felé' hajlik a keze és szereti a beszámolóban -leginkább azt meghallgatni’’ami őt legközvetlenebbül érdekli, hanem azért is, mert örülök annak, hogy a mi pártmunkánk uj vonásai közé tartozik itt a kulturális nevelőmunkával való fokozott foglalkozus is, az elmúlt évekkel szemben. Tudniillik nemcsak az igaz, hogy az emberelmek a tudata, az emberek erkölcsének a fejlődése, világnézetének a fejlődése áltálában elmaradt a politikai és a gazdasági fejlődés üteme mögött, hanem a dolognak az a része is, igaz, hogy a szoc. nem győz véglegesen addig, amíg az embereknek a tudatát, világnézetét, erkölcsét át nem tudjuk alakítani a szoc. szellemében. És ehhez a kulturális nevelőmunkának rendkívül nagy szerepe, rendkívül nagy tennivalója van. A KB által a kibocsájtott irányelvekben örömmel olvashatjuk hogy az ellenforradalom óta kulturális életünkben is komoly fejlődés tapasztalható, paláiban is van ez, az, hogy egy kulturális életben mi van, az általában nagyon sok vonatkozásban attól függ, hogy értelmiségünk gondolkodásában, politikai magatartásában mi a helyzet. Örömmel állapíthatjuk meg , hogy az a zűr-zavar, ami az ellenforradalom előtt, alatt, és utánna is jellemző volt még értelmiségünk nagyrészére, az elmúlt 3 év alatt jelentékenyen fcltisztult, ez a helyzet jelentékenyen javult. Ahogy'én látom, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az országban jól mennek a dolgok, hogy a pártnak a politikája jó és az eredmények az értelmiségre is hatottak. A másik tényező az volt, hogy jó, helyes a párt értelmiségi politikája. L--------- -J
