Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
r~ —1 Akkor, amikor a szomszédos Ausztriában a 946-os 25 grosnyiról 7 schilling JO grosnyira emelkedett a viteldij, a Főv. Autóbuszüzem tarifája négyszeres bérrendezés, kétszeres árrendezés után is maradt az eredeti és annak dacára, h'-gy tervezetten deficitesek vagyunk, állami támogatásban üzemelünk, elértük azt, hogy 947-ben 5 millió 500 ezerrel , 1948-ban. 4 millió 200 ezerrel és ezévben a Récsei garázs viszonylatában 1 millió 700 ezer Ft-al csökkentettük az önköltségünket. El kell mondani azt, hogy mindezt odh vezettük vissza, hogy a dolgozók, kalauzok, gépkocsivezetők, lakatosok és szerelők a Pártbizottság aktív közbenjárásával, tevékenységével üzemünkben mi a szabad pártnapot, kérdezz-félelek értekezletet, a dolgozók személyes kérdéseivel való foglalkozásban adódik, megértették ' a feladatukat s ennek érdekében tevékenykednek. El kell mondanunk azt, hogy nem voltunk befeléfordulók. A Pártbizottság nemcsak az üzemen bellii igyekezett a tömegekkel jó kapcsolatot teremteni, hanem igyekeztünk az utazóközönséggel is. Évente két három esetben, most legutóbb is, megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a kalauzok, gépkocsivezetők az utazóközönséggel közös ankéton tárgyalják meg a közlekedés legfontosabb feladatait és ezzel megjavítsuk a közlekedési dolgozók és az utazók közötti viszonyt. Pert meg kell mondani azt, hogy erre is nagy szükség van. Budapest közlekedésében az összhang megteremtése csak az utazóközönség és a közlekedési dolgozók összehangolt munkájával lehetséges. Beszélnem kell a munkás-paraszt szövetség területén végzett munkánkról és ezen a vonalon még további feladatainkról. Elvtársak! Amikor Schumeth elvtárs a termelőszövetkezeti mozgalomról beszélt, örömmel éreztük mi , a Főv.Autóbuszüzem kommunistái, hogy ezen a téren a kerületi PB irányítását figyelembe véve tevékenykedtünk. Amióta felmerült ez a probléma a tsz-ek fejlesztése területén, amióta megjelent a párthatározat, a mi dolgozónk, a mi kommunistáink is lejárnak Szolnok megyébe és ennek az eredménye megmutatkozik ott is, hogy a vállalatunk területén belül nem merülnek fel olyan kérdések, hogy a parasztok jobban élnek, mint mi, nem merülnek fel olyan, kérdések ma már, hogy a parasztoknak kivételezettebb a helyzetük, hógy a parasztoknak a munkásosztállyal szemben több kedvezményt nyújt az állam.. Ellenben felmerül az, - s elsősorban azok részéről, akik lejárnak vidékre, - hogy igen is támogatni kell a parasztságnak a szövetkezeti útra való lépését, mert ez a munkásosztály helyzetét is javítja, szilái'ditja, közelebb kerültünk egymáshoz, megrendeztük a munkás-paraszt találkozót, ahol a mi dolgozóink rájöttek arra, hogy mennyivel nehezebb éok kérdést vidéken megoldani és nagyobb szereiettel fordulnak a tsz-ek, a tsz. parasztok felé. Beszélni kell még elvtársak az ifjúság és a nők kérdésér^.. Meg kell mondani, ezen a téren is olyan feladatokat kellett megoldanunk, mint JQO fős létszámú kommunista ifjúsági szövetségnek a létrehozását, olyan vállalatnál, ahol a munkaidő jelenleg is 1? óra, 11 óra naponta. Létre kellete; hoznunk egy nőmozgalmat épp az ifjúság nevelése érdekében és sokat kellett tennünk ott, hogy a női dolgozókkal szemben' ellenszenvet az előléptetésnél leküzcjük. Ma mái' elértük azt vállalati viszonylatban, hogy a nődolfozóink megbecsülése L - -J
