Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
11m M'Hflt I ~ 10 - ' Vagy olyan probléma is van a bírálat terén1 van nekünk egy titkár* elvtársunk, nagyon rendes elvtárs, nagyon is szeretjük éssmost mar* a J év során faragjuk a meglévő fogyatékosságait, mindig,■ elismeri, hogy hibát követettjei, eddig a kerületi PB bírálta, most a vezetőségválasztó taggyűlése is alaposak megmosta a fejét és mégisa vezetőségválasztó taggyűlés után egy kerület megbeszélésen azt mondotta: elvtársak, mióta szériában gyakorolom az önbirálatot, azóta mindig baj van.. Igaz, Radványi elvtárs? És én azt mondottam néki: Radványi elvtárs, itt a baj, látod, hogy szériában gyakorolod az önkritikát, ahelyett, hogy javítanál a munkádon és munkamódszereden. Azért mondom el, mert tanulságos és egész biztos, hogy meg is érti ezt Radványi elvtárs és a vezetőségválasztó taggyűlésien helyesen reagált a bírálatra, de szóval, nem ez a főkérdés, elvtársak. Talán egy saját példámon megint: Az Alüminiumgyár pártértekezletén voltam, ahol az Alumíniumgyár PB—át választották és ahol engem küldöttként választattak meg erre a mai pártértekezletre. £ egysserre csak felszólal az egyik elvtársnő és azt mondja* nem vagyok szónok, de meg kell mondanom, hogy a Schumeth elvtárs volt az egyike azoknak, akik az üzemünkben belénkfolytotta a szót. Ha, elképzelhetik, hogy nem esett valamilyen jól. Hozzáteszem, hogy a 12 év óta, amióta funkcionárius vagyok már rendkívül sok bírálatot ka.tam, jogosat és jogtalant, de azt nekem még sose mondta sönki, hogy beléje fojtom a szót. S elkezdtem gondolkozni, általában úgy , mint/lyenkor az emberek szoktak a felindulásuk következtében és elkezdtem igazolni magamat gondolatban: én fojtom beléjük a szót? Amikor kint * . voltam itt három apón keresztül regaeltől-estig ebben az üzemben, hogy beszélgessünk,, kikérjük az emberek véleményét és segítsünk a pártvezetés megjavításában?! és tovább i.gazolt ajn magam: én, aki 5 taggyűlést vezettem le?! és tártam fel az üzem fogyatékosságait ,■ a hibáit, -én? aki fogadóórát tartótsam még az üzemben az egyik osztályvesetőnkkel együtt, ho. akivel ég mindig: nem tudtunk beszélni, elbeszélgessünk. s igy próbálta^ magamat igazolni. Csakki?gy eszembe jut; ott e:y közmondás, amely azt mondja: ha sokan mondják, hogy részeg vagy, akkor legjobb ha Íeí'ekszel és kialszom magad, és akkor én visszagondoltam: ez az elvtársnő csal., egyedül mondta nekem ezt, de ezen a taggyűlésen* többen megtapsolták. Ha többen meg,tapsol ják , akkor többen egyetértene!: vele, iát, ha nem is látom a hibát, amit elkövettem, de meg kell keresnem azt az okot, amely erre a következtetésre juttatta az elvtársakat és ekkor kezdtem a helyes útra térni, gondolkoztam és rájöttem arra, hogy a három, taggyűlés közül volt egy olyan, amikor nem volt időm - az uj igazgatót mutattam be, és az azzal kapcsolatban hozott' minisztériumi ^határozatot ismertettem és azt mondottam: most hozzászólás, vita nincs, mert nekem 4-re a kerületi zászlóalj gyűlésére kellett mennem. Ezek az elvtársak ebből vonták le azt a következtetést. Mikor* én ezt így elmondottam az elvtársaknak, hogy no, valahogy igy néz ki és igy kell nekünk helyesen, gondolkozni. Ne az indulatainknak engedjünk, .hogy úrrá legyen rajtunk, hanem a józan itélőképessé; .linknek és akkor* mindig megtaáljuk a hibát és mindig helyesen reagálunk a bírálatokra.