Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
» -s- 00709 illaz eredményeink, feladataink sikeres végrehajt. sában. Varrnak azonkívül olyan párttagjaink, akik a rártmunka alfajáb és ómegáját a kérdések megvitatásában, vagy a jobbik esetben a határozatok meghozatalában látják. Ezek azok, akiket ha megkérdezel, hogy milyen aktiv, cselekvő tagja vagy á pártnak, akkor azt a« mondják: elvtúrs, minden rendezve/ en otbvagyoh, elvtárs, vitákban mindig résztoreszek, elvtárs, a pá.. b colibikájával, határozatokkal egyetértek. Ha megkérdezed, hogy ezen túl mit csinál, akkori azt mondja: én sosem áitok a párt egységének, mert a párt politikájával egyetértésben fejtem ki a tevékenységemet. Es ezzel, azt hiszik ezek az elvtársak, hogy eleget tettek jcöt lesettségeiknek, pedig még csak a jogúikkal éltek, de kötelezettségeiknek még nem tettek eleget. Éppen a párt* munkának a másik oldaláréi, éspedig fontos oldaláról feledkeztek re, , a gjekorlati oldaláról, a határozatoknak, a feladatoknak az életben való megvalósításáról. Ezé... az elvtársak két dologról feledkeztek meg, egyrészt arról, hogy a pártegység védelme és erősítése az nemcsak a teljés egyetértésben, vagy valaminek a z-s tudom, -.sulvéte ében kell, hogy megnyilvánuljon, mert a pártegység erősítése és védelme az is harcot jelent, harcot az egységbontók ellen, az intrikusokkal szemben. Harcot a mindennapi' feladatok végrehajtásáért, harcot a fela átok megoldásában a tömegek mzgósj.tásáért. Azt felejtik el, hogy az igazi kommunista a harc, az aktív, célratörő tettek embere kell, hogy legyen, aki nemcsak az egyetértését kell, hogy fejezze ki, hanem cselekvőén résztvesz és resztkér a feladatok ^behajtásában. Lég egy kérdés, amiről szólni kell a cselekvési egység szempontjából: hogy nemcsak a párttagoknál vau a probléma. Hanem sokszor a pártvezetésénél, amely nem törekszik: arra, hogy , á pártszervezet mitden tagját bevonja a feladatok végrehajtábába. Vagy ha már ad pártmegbizatást egyes elvtárs aknák, elfelejtkezik a számonkérésről és a beszámoltatásról. A véleményünk szerint a főprobléma mégis csak itt van, és éppen ezért pártszervezeteinknek egyik legfontosabb tennivalója a cselekvési egység erősítésében, hogy párttagjainak megfelelő pártmegbíz/fást adjon, figyelembe véve képességét, érdeklődési körét és rátermettségét. Es ne csak, feladattal lássa el, hanem gondoskodjon a szervezett beszámoltatásról és a számonkérésről. Másrészt, a própagandamunkán keresztül előbbre kell jutnunk abban a kérdésben, hogy mindinkább megtanítsuk párttagságunkat arra, hogy hogyan kell a leghelyesebben, a legjobban össze* kapcsolni az elméletet, a tanultakat a gyakorlattal, a gyakorlati élettelj a gyakorlati munkával. Hogy milyen kapcsolatban kell, hogy legyen az elmélet és gyakailat, felbonthatatlan kapcsolatban, pl. Vagy hogy mi következik be altkor, ha e kapcsolatban szakadás áll be, károk és bajok, és igy tovább, és igy tovább. Elért eredményeink egy. másik igen komoly tényezője volt, hogy pártszervezeteink élen és társadalmi életünk különböző posztjain olyan elvtársak álltak és állnak ma is, akik az erők összefogásával érvényre tudták juttatni és a helyi viszonyoknak megfelelően mer tudják valósítani pártunk politikáját. Elsősorban annak tulajdonítható ez, Hogy a vkiválasztásnál figyelembe vettük azt a fontos elvet, amely a politikai megbízhatóság elsődlegessége mellett a rátermettséget is figyelembeveszi, másrészt, hogy kezdettől fogva arra törekedtünk kerületi szinten és lefelé is, hogy a 3 generáció együttműködését tudjuk biztosítani a pártvezetőségben, Hogy ez mennyire■sikerült, a kerület vezetésében, a következő példa bizonyítja: L---------------- —j
