Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.18.a/11)
1983-10-27
r---------------■—> X ” ' ~ " " wmmmmm—— - ' ' ' '*~ *r---m ♦* - 5 -Az utóbbi években a munkáltatók által ösztönzött képzés, továbbképzés fokozatosan növekszik a nem fizikai dolgozók vonatkozásában is. Elsősorban műszaki szakemberek gazdasági-, jogi-, kereskedelmi ismereteinek erősitésére, szervezési-vezetési ismeretek elsajátítására, nyelvtanulásra irányul. Különösen erős ez a törekvés a számottevő külpiaci értékesítésre törekvő vállalatoknál. i Az általános műveltséget is fejlesztő tematika alig egy-két helyen része a továbbképzésnek. A felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulás igénye - amely a 70-es évek második felében igen erős volt fizikai munkások részéről is /SZÉT/ - némiképp csökkent. I # A dolgozók szakmai képzését jól segitik és kiegészítik a különböző mozgalmi munkaformák, szakmai versenyek, vetélkedők, pályázatok, termelési mozgalmak. Kiemelkedő jelentőségű a szocialista brigádok munkája, tagjaikat a vállalásokon keresztül hatékonyan ösztönzik mind az általános iskolai, mind a szakmai végzettség megszerzésére. 2./ A közéleti - politikai műveltség megszerzése \":V j./ . A munkahelyi közművelődés szerves része és egyik legszervezettebb területe a közéleti-politikai műveltség megszerzése. Mivel e munka több területre önálló testületi napirend tárgya, itt csupán érintőlegesen foglalkozunk vele. A politikai irányitáson túl a közmüvelődésnek ez a része jórészt közvetlenül a párt szervezésében működik. Legszélesebb körű és legszervezettebb a pártoktatás /tömegtanfolyamok, MLK, MLEE/, ehhez szervesen kötődik a KISZ politikai képzési rendszere és a szakszervezeti képzés. A dolgozók mintegy 30-35 #-a vesz részt szervezett politikai oktatásban a nagyüzemekben, a kis vállalatoknál és más munkáltatóknál /a kifejezetten értelmiségi jellegű munkahelyeket leszámitva/ ez az arány alacsonyabb. A beiskolázások az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak, ami részben a korábbi évek munkájának eredménye, részben a többlet-munkavállalások következménye, de tartalmi okokra is visszavezethető. Mindinkább előtérbe kerülnek az oldott, kötetlen formájú, nem iskolaszerű politikai ismeretszerzési formák. A politikai tájékozódásban növekszik a tömegkommunikációs eszközök /TV, rádió, sajtó/ szerbe. A politikai irodalom terjesztése folyamatos fejlődést mutat. V L___________________________________________
