Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.18.a/11)

1973-04-23

|--------|g|----■ M |-------------■-----------------------------------------"---------------'------------------=---------0 . §- 7 -Kivételként említhető a Dózsa Gy» úti ált# iskola, ahol a taggyűlések ideje a felső tagozatos műszakhoz igazodik, s ennek következtében két - ellenkező napközis műszakban dolgosé - elvtársnő a taggyűlésükön rendszerint nem tud résztvonni«

1 A íio z zás zolások aránya megfelelő. Az ált. iskolák és középiskolák kisebb pártszervezeteiben majdnem mindenki hozzászól - a témától függően esetleg többször is, A hozzászólások aránya igy 80-100 %ős, A nagyobb pártszervezetekben ez az arány - érthetően - kisebb,

20-30 %-os,

A két taggyűlés .közti fontosabb ssoménveket a párttitkár - helyen-igazgató is- ismerteti a tagsággal*

Részletes kifejtésre nincs mindig szükség, hiszen a tagság többnyire tevékeny résztvevője volt az eseményeknek.

A párttagok pártmogbizatása

Unnék vizsgálatánál nem szabad eltekinteni az iskolai oktatás-nevelésből fakadó munkavégzéstől. Amikor a pedagógus pártszervezeteket vizsgáljuk, a "sajátosságok" között lehet megemlíteni, hogy a pedagógusok munkakörén belül igen nagymértékű a különbség a munka ^ mennyisége terén. Iskolán belül cgy-cgy pedagógus munkája között - nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg is - igen nagyfokú eltérést tapasztalunk.

Az úgynevezett állami feladatok mellett - amelyeknek a szétosztása eleve nem arányos - az állami feladatokból fakadó fizetett- és társadalmi munka mennyisége sem egyenlő mértékű.

Bzick figyelembevételévé a pártmunka szétosztása sem egyenlő.

Űzzél kapcsolatos kérdésünkre a legkülönfélébb válaszokat kap tűk.

4 L_______________3-____________|

I