Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/9)
1987-07-24
I | *- 3 -port 205 MFt-ra nőtt). A munka folyamatos végzése 1988-ban is az ideihez hasonló nem Rbl elszámolású export árbevételt biztosít a GYGV-nek. A munkaerő megfelelő áramlásának figyelembevételével kedvezőnek minősíthető, hogy a szocialista és belföldi igények változatlan szintű kielégítése mellett, a vállalat 300 fős létszámnövelést tudott megvalósítani . Lényegesen kedvezőtlenebb a másik technológiai szerelő vállalat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat helyzete. A tavalyi igen alacsony . (16 MFt-os) nyereséget az alaphiány elkerüléséhez idén 100 MFt-ban tervezték meg, az I. félévre azonban 35 MFt veszteség várható. Ennek oka a vállalat nem kellően átgondolt exportvál1alásában keresendő. A tavaly I. félévi tőkés exportot idén 14-szeresére növelték ugyan (156 MFt), de az NSZK-bel :i. erőművi szerelési szerződés itthoni előkészítése, valamint a helyszíni munkálatai a tervezettnél lényegesen több ráfordítást igé^ nyeltek. Ez egyfelől a kalkulált nyereség csökkenését, esetleg képződő veszteséget eredményez, másfelől a vállalkozás meghaladta a vállalat 1 finanszírozó képességét, így nagy összegű hitelfelvételre kényszerült. A vállalat vezetése a tőkés export további növelésében (Venezuela, USA, NSZK) látja az ezekhez kapcsolódó preferenciákon keresztül, a bérfejlesztés szinte kizárólagos forrását. Külön gondot jelent, hagy a hazai kohászati rekonstrukció lelassulása, valamint a kohászati vállalatok tartós fizetési nehézségei, a hagyományos profilban piaci és likviditási problémákat idéznek elő. Úgy tűnik, hogy a Láng Gépgyár régóta húzódó rendezése a jelek szerint a III. negyedévre megtörténik. Az új vezérigazgató irányításával számottevő eredményeket értek el az általános költségek csökkentésében, a termelés ütemességének javításában, valamint megszilárdultak piaci pozíciói is. Jelentős összegű nem Rbl elszámolású rendeléseket szereztek, (Jugoszlávia, Finnország, Svédország) melyek árbevétele ezév II. félévétől 1989-ig fog megmutatkozni. Némi adminisztrációs nehézséget jelentett, hogy a tőkés importra fordítható devizakeretet. a Külkereskedelmi Minisztérium az azévi tőkés export árbevétel ~ összegében limitálta, ugyanakkor e termékek átfutási ideje 1,5-2,5 év, és komoly összegű import alkatrészt és műszert kell a gyártáshoz előre beszerezni. A GDHD szintén jelentős belső erőfeszítések eredményeként stabilizálta helyzetét. Ennek legfontosabb jeleit az árbevétel csaknem 400 MFt-os növelése (bár még elmarad a tervezettől), 0 körüli féléves nyereség, jelentős tőkés többlet szállítások. A belső törekvések a gazdálkodás erősítését célozzák, mint például a gyáregységek tőkés export növelésre irányuló ösztönzési rendszere (1 Mé többlet exporthoz 2-4 MFt többletbér fizethető), a készletek nagyarányú csökkentése (120-140 MFt részben a klbocsájtás egyenletesebbé tétele, részben szervezési intézkedések révén). A vállalatot a Rbl export szabályozás és árfolyamváltozás miatt 150 MFt nyereségcsökkenés érte, amit azonban a tőkés export nagyarányú növelésével preferenciákból kívánnak ellensúlyozni. A jelek szerint a Hajógyárnak minden esélye meg van arra, hogy év végéig az eddigi lemaradásokat behozva, az elmúlt időszakhoz képest jobb évet zár— jón. Hasonló kedvező tendenciák érvényesülnek a "fémmunkás" Vál!» fi 5 _______________________________J [ •' ' ( • ..HBBBj ■ - - “
