Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/9)
1985-12-06
i- 6 -által kiváltott "bérversenyb'en"-maradás; az átmenetinek minősített árbevételcsökkenés. Az egyes keresetszabályozási formák között a különbség úgy alakult, 1 HHH hogy- a szintszabályozásban 4,1-26,4$ közötti, a súlyozott átlag 7,1$- a növekményszabályozásban 2,0-11,1$ közötti, a súlyozott átlag 7*1$- kp-i szabályozásban 5*5 - 8,8$ közötti, a súlyozott átlag 7,8$ ]- a bttó jöv.szabályozásában 7*0 - 7,5$ közötti, a súlyozott átlag 7,0 $ növekedés várható. A szigorított központi szabályozásban a kereset- ' M flpÉlfi ^ növekedés 2,5$« A vállalati működés jcvedelmezős=réveí való összhangot vizsgálva ^ megállapítható, hogy- a szintszabályozás a tartósan magas jövdelmezoségű vállalatok szádéra kiugró lehetőségeket kir.ál, a fejlődést gyorsító tényező,- a keresetnövekmény és a hozzáadott érték mutatók közötti összhang nem megfelelő. A vállalatok az érdekeltségi alap nagyarányú jövedelem adó célú felhasználását is inkább vállalják, mint a további létszámcsökkenést,- a VGK-k és a főmunkaidő átlagjövedelmei közötti arány ^ fenntartása igen béralapigényes, ugyanakkor a VGM-k raűkö(% dése az általános költségek gyors növekedéséhez, a fedezetszint csökkenéséhez vezet,- a szintszabályozás alá tartozó vállalatok tervteljesítése összességében kedvezőbb, mint a növekmény vagy központi szabályozásba vont vállalatok egészéber.. Az új keresetszabályozás összességében tehát pozitiv hatást fejtett ki a kerületi vállalatok működésére. A szocialista munkaversenvmozgalomra kedvező hatással volt az 1984. II. félévében beindított Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. Az üzemek, intézmények, dolgozó kollektívák kezdeményezése kapcsán kerületünkben széleskörű felajánlással, kezdeményezések születtek. "g 7‘v d. -g' g ; | 4-1 '“'ÖÉ—* * «3Qk I I
