Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/9)

1984-01-27

4

V*

I- h -Ezen esetenként a vezetők nyomása vagy segítségnyújtása segít.- az életviszonyok, a jövedelmi viszonyok is nagymértékben arra irányítják az értelmiséget, hogy szabadidejüket no tudományos érdeklődésük, hanem a jövedelemszerzés szolgálatába állítsák. Ehhez járul még a műszaki értelmiség általános helyzetének relatív romlása, moly a figyelmet nem a tudományos munkára irányítja.

Néhány helyen felvetették /Medicor, Láng/, hogy nézetük szerint szinvonalas tudományos vagy egyesületi munkát és nagy teljesítményt kizárólag társadalmi tevékenységként 'bLvárni" nem helyes. Javasolják, hogy a MTESZ munka javítására függetlenített szakértőket vagy/megbizásos/ mellékállásos munkaviszonyt alakítsanak ki az egyesüle-I

O tele és a vállalatok. Az egyesületekben végzett munka a

társadalmi hasznosításon és a személyes érdeklődés kielégítésén túl az önmegvalósítás, az egyéni érvényesülés, a kádernevelés eszköze és színtere is.

6./ A tudományos egyesületi munka pártirányítása a gyakorlatban nem közvetlenül érvényesül. Az MHD és az Elmü pártszervezetei - központi kezdeményezésre - foglalkoztak ilyen témájú napirendekkel. A MTESZ tagság személyi összetételében a párt tagságával képviselteti magát. Semmiféle olyan tevékenységről nincs tudomásunk, mely a párt tudománypolitikájával ne férne össze.

Más társadalmi szervezetekkel sincs szoros kapcsolat.

Esetenként utaltak az FMKT szervezetekkel való együttműködésre /MHD, Elzett, Elmü, Vizmüvok/. A tudományos egyesületek és a vállalati szintű gazdasági-politikaitársadalmi szervek kapcsolata laza, esetleges. Ezt azonban nem elmarasztalóiéig állapítjuk meg. Az általános vélemény az, hogy nincs is szükség konkrét vagy közvetlen vállalati szintű társadalmi-politikai irányítási munkára.

Esetenként azonban gondot okoz, hogy a víillalati fórumokon a tudományos egyesületek nem kapnak szervezeti képviseletet.

Felmerült az a gondolat is, hogy életkori besorolásos csoportok alakuljanak /pl. ifjúsági szakosztály, senior szervezet, stb/. Ezekkel kapcsolatban azonban pozitív tapasztalat nincs és a szakértők sem javasolják.

Igen. lényegesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy az üzemi szervezetek, csoportok, szakosztályok sem a vállalati, som az alsó-középszintű politikai és társadalmi szerveknek nem lehetnek alárendeltjei, azoktól függetlenül, mellérendelten és párhuzamosan, de koordináltan kell, hogy munkájukat végezzék.

*L

» ' r 7 " 11 f

I