Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.18.a/9)

1983-09-22

Legdinamikusabb a nyereség növekedése az Akkumulátorgyárban és a FORSZ-nál /+98 és +61 %/.

A nyereség dinamikus növekedésével párhuzamosan a vállalatok nyereségágon képzett fejlesztési alan.ia 1983-ban mintegy 10 %kai marad alatta az 1980, évinek, de az igy képzett fejlesztési alap 9 %-t /1983-tól/ elkülönített számlára kell befizetni,azt I a vállalatok nem használhatják fel. Ezt figyelembe véve a nyereségből képzett, vállalatok által valóban felhasználható fejlesztési alap csökkenésének mértéke átlagosan már közeliti a 20 %ot. Vállalatonként vizsgálva a nyereségi fejlsztési alap képzés lehetőségét a kép itt is igen változatos, függvénye a nyereség alakulásának, a tartalék alappal kapcsolatos kötelezettségeknek és felvételi lehetőségeknek, és fejlsztési alapt terhelő kötelezettségeknek. Fejlesztési alapját 1983/80, vonatkozásában a vizsgált 9 vállalat közül csak 3 tudta növelni /Akku, Forsz,

Paszomány/.

|

A nettó részesedési alap három év alatt mintegy 30 %-kal csökkent átlagosan. Kisebb mérvű, 10 % körüli növekedés csak 3 vállalatnál tapasztalható /Forsz, Szalag, Paszomány/, két vállalatnál viszont a csökkenés mértéke meghaladja az 50 %-ot /KGYV, Kéziszerszámgyár/.

A nyereségből képzett fejlesztési alap és nettó részesedési alap együttes értéke a nyereség egyre kisebb hányadát képviseli.

Ez a hányad az 1980, évi 42 %-ról 1983-ban 28 %-ra csökken a vizsgált vállalatoknál átlagosan.

Az egyfőre jutó bérszinvonal a kilenc vállalatnál három év alatt 14-től 30 %-ig növekedett. Húsz százaléknál nagyobb mérvű bérszinvonal növekedést csak két vállalat ért el /Akku: 30 %;

Lemezárugyár: 21 %/. Az egy főre jutó átlagkeresetek növekedése ennél nagyobb szóródást mutat 9 ás 31 % közötti a fejlődés,

?

________________________________________________________________________*_n* j i

i- 4 -