Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/6)

1966-07-19

-------------------------------— ----------------------------------I—I--------------I—■-------------------------I------------I- 4 - *'

Eltérő az egy főre jutó jövedelem a családok nagysága szerint is.

A budapesti adatok alapján lehet azt megállapítani, hogy az egyedül élők és keresők jövedelme 161o,-Ft a háromtagú család egy főre jutó jöved delme lloo.-Pt a négy vagy több tagú családoknál az egy főre jutó jövedelem 95o.-Ft. Ez onhagaban is mutatja és gyakorlati tény, hogy azoknak az életszínvonala nőtt jobban, akiknek nincs, vagy kevesebb a gyerek, a nem kereső családtagok szama. Msebb mértékben van javulás azoknál, akik az elmúlt evekben kevés béremelésben részesültek es nehéz anyagi helyzetben vannak, azoknál akik egyedül keresnek es 3-5 tagú a csalad, vagy azoknál az egyedülálló nőknél akiknek gyermekeik vannak. Jelenleg a csaladok 22 %-ánal van egy kereső.

főleg ezek részéről merül fel, hogy az utóbbi években nem javult, vagy csak kis mértekben javult az anyagi helyzetük.

A munkások anyagi helyzetének vizsgálatánál fontos tényező az arak alakulása. elsősorban az van negativ hatással, hogy 1963 után az árvizek, 'a kedvezőtlen időjárás következtében kevesebb volt a zöldség-gyümölcs ter» més és ezeknek az árai jelentősen emelkedtek. Ez azt jelentette, hogy miután áltagban a jövedelmek 5° %-a kerül élelmezési, kiadásra és az idényjellegű élelmiszer cikkek árszínvonala nőtt, a kiadás is emelkedett, nagyobb mértékben a többcsaládosoknál,

Midezzel együtt elvtársak igaz az, hogy a reálbérek, egyéb társadalmi juttatások növekedésével a II. 5 éves tervben az 1 főre {jutó raáljövede^ lem, az életszínvonal 18 %-kal. emelkedett. Az elmondottakból persze ki—

^ tűnik, hogy ez az egyes embereknél és egyes családoknál eltérő, alacsonyabb vagy magasabb. Ezt a politikai munka során is figyelembe kell venni.

j A másik fő kérdés az üzemi munkások szociális helyzetének alakulása,

1 Az életszínvonalhoz, a munkások helyzetének alakulásához ez 's fontos

tényező. Gondolom, hogy azt nem kell nagyon bizonyítani, hogy a munkások üzemen belüli szociális helyzetének alakulása az előbbieknél nagyobb mértékben függ az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek munkájától, a gazdasági vezetők hozzáállásától, munkájától.

A kerületi Pártbizottság megállapította, hogy üzemen& belül, de a lakóterületen is a fizikai dolgozók szociális helyzete lassú fejlődést mutat, javult az előző években.

i