Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.18.a/6)
1963-10-00
* é-3-Vultozás idéz elő a tömegekben az általános iskolák sziiksé essé válási sága: színvonal emelésben,stb,.stb., ami mindent mozgásba hoz. Elérjük i y 197o-re a 73-73 %-ot a középiskolázásban, ami hihetetlen erofes .ités. A másik részé a dolognak: az iskolázással nem fejlődik automatikusan az embere': Ízlése; vannak akik egyetemet végeztek, de irodalmi Ízlésük maradt a ponyvánál. Egy egye te .i professzor úgy nyilatkozott, ogy számára a művészet csak sóako.ás. Ismerek irs köz, azoászt, akinek az Ízlése a de uektiv regényeknél ma radt. kapitalista társadalomban as minőségi kultúrát minimális tömeg élve,!, a nagy /o a logoi sóbb ízlést kiazolg ló dolog . Ez a határvonal. Jellemző, ögy New York 13 TV. társulatából egy az,amely némi irodalomra törekszik adásaiban. Nálunk a hutárv- tial u.yan azon az emberen belül van és nem társadalmi btéren belül. üs ze.áasonlitva: óriási fejlődés az e , ik oldalon, elnat radás a másik oldalon. Ezek ellenére is sokkul aatmro ottaob erőí'e -r s:.i tést kell ..c. zi. Az erőfeszítés ma társadalmi kérdés; a munkásosztály életének ábrázolása, az uj keresése.Elhangzik az a kérdés,hogy dráma irodalmunk mért az értelmiség problémájával foglalkozik; a válasz: 1. / talán azért nem a munkásoszt lyban k resik a fő hőst drámaíróink, mert a társadalom átalakulása nem a raunkáso.-.zt ly - na.: jelentett tragédiát, neki csak lehetetlen nehézségeket, sok keservet. Tragédiát jelentett ilyen értelemben a burzsuázia sz ;nára, a burzsoázia tudatával összeforrott értelmiség számára,- a púra zt számára; / a gronómusok tragédiája./ 2. / az iró, az ember számára ez adott téma, ismert lűtivumokból kell egy újat Öaszetermie. Azt hiába mondjuk,áo.-,y Írjon a munkásosztályról,- ha nincs erről épe. Nem elégséges íróink .kapcsol éa a munkásoknál, - in rt erre az üzemi találkozások nem elégségesek. Kell, hogy szemléletük változzon, hogy ne az , i ,y adott környezetből válassza ki az egy embert, hanem az e, ,yon meg Iá - tása mellett lássa az által '.nőst. Nem lehet egy " látogatáson" /•találkozáson'1 az átalakulást, a belső ábráozlást megeleveníteni. Éppen ezért csak külsőségeiben jelentkezik a mai probléma. A segítséget olyan érdeklődés adja,amely fel ke11,hogy ébredjen alko - tóinkban. A nem éré.„séges ismeret visz el a sémátizáláskoz. Mi az oka a nem érthető verseknek; ketté kell ezt viasztani; a közérthetőség nem jelenti Pósa szellemét,egy Subert dal Unóz is kell zenei kulturáltság. Meg kell tudni külömböztetni a közérthetőséget az értel^meilenességtől, a leegyszerűsítést az érte :metlenségtől. József Attila 2o évvel ezelőtt nem volt olyan rthető,mint ma,- de ez nem menedék azoknak, akik erre hivatkoznak. Nálunk gond lati, alkotási szabadság van, - de nincs közlési szabadó ág.. Közlési'" szabadság nem lehet ! Hiszen aki a kezébe vesz egy könyvet nálunk , - az a Magyar Népköztársaság, kiadványát veszi a kezébe. Nem áll jogában az Uj írásnak leközölni, ha Juhász Gyula olyant ir. Az Uj írás egy cikkírója azt írja: mért nem lehet leközölni,leirni,amit cin en anatómiai könyv kiir. Ezt ketté kell választani: mi nem vagyunk prűdök, Petőfi,Kosztolyáni nagy indulatában áthágta a szalontepességet kifejezéseiben ,- és ezt a indulatot é tettük meg.De hogy min en indulati indok nélkül ilyen dolgok egy iró témájává valljanak, nem lehetséges. A I. . . "
