Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1988-03-09

I r ■ ' " " ' ^

j

w *- 2 -A legjellemzőbb vétség-típusok.

A szocialista erkölcsöt aértő magatartásért felelősségre vontak aránya: 46 % /36 fő/. 1986-ban: 30 fő.

E vétségtipuson bellii kezeljük a már jelzett legsúlyosabb cselekményeket, amelyek a rendszeresített fegyelmi statisztikában nem szerepelnek. A szocialista erkölcsöt sértő magatartásért szabták ki a legsúlyosabb pártbüntetések többségét is. /Kizárás, szigorú megrovás végső figyelmeztetés/. Ittas gépkocsivezetésért: 21 főt, garázdaságért: 4 főt, botrányos magatartásért: 2 főt, élet elleni cselekményért: 2 főt, nemi erőszakért: 1 főt, őszintétlenségért:

O 6 főt /tagfelvételekor nem volt őszinte/. Összesen: 36 főt.

A pártbüntetések többségét 1987-ben is ittas vezetés miatt kellett kiszabni. Tapasztalataink szerint sem a bíróságok elmarasztaló Ítéletei, sem a pártszervezetek megelőző munkája nem járt kellő visszatartó hatással. Az évről-évre tapasztalható növekedést sem megállítani, sem visszaszorítani nem tudjuk.

A felelősségre vontak ügyének vizsgálati tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy egyes párttagok magatartásával, életmódjával szemben nincs kellő meggyőző erejű fellépés. A munkahelyen kívüli magatartást - az esetenkénti jelzések ellenére - kifejezetten magánügynek tekintik, gyakorta közömbösen szemlélik,

^ nem élnek az időbeni figyelmeztetés, felelősségrevonás lehetőségével. Rendszerint csak akkor kezdeményeznek, amikor megtörtént a súlyos vagy kevésbé súlyos cselekmény.

Társadalmi tulajdonban okozott kárért pártbüntetésben részesült 17 fő /21,8 %/. Az elmúlt évhez képest némi csökkenés tapasztalható /1986-ban 22 fő 26,8 %/. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok, intézmények szigorúbb gazdasági feltételek közötti működése, az ésszerűbb takarékos gazdálkodás kényszere ráirányította a figyelmet a fokozottabb vagyonvédelemre is. A vizsgált ügyek tanúsága szerint a gazdálkodás rendje még nem mindenütt felel meg az elvárható követelményeknek. A bizonylati fegyelem, az elszámolási rendszer lazaságai, az ellenőrzés hiánya ha nem is kiváltó okként, de közrejátszottak a törvénysértő cselekmények elkövetésében.