Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1988-03-09
I ~j-----7----------------------------------—--------—----1 ' -------^ § gazdái kadásra történő f e 1 készü 1 és jóva 1 korábban kezdődö11 meg, mint más években, aminék e1ső fázisa az adórendszerekke1 kapcsa 1 atos legáltalánosabb jellemzők megismerése volt. Annak ellenére, hogy mind az MSZMP KB Kibontakozási Programja, mind pedig a Minisztertanács Munkaprogramja kihangsúlyozta a központi szabályozás egyszerűsítésének, kiszámíthatóságának szükségességét, az 1988-ra történő felkészülés során is tapasztalható volt mind a gazdálkodó szervezetek, mind az irányító hatóságok rész ér ő 1 biz onyt a 1 artság és kö 1 e sönös b i z a 1 ma11 anság. A jogszabályok késedelmes megjelenése, és tartalmukat tekintve a tervez e11hez képest. tapasz t.a 1 ható el tér ések negat. í van érinte11ék a gazdálkodó szervezeteket. Ugyancsak gondokat okozott, hogy központilag nem ^ sz er vez t.ek olyan megf el el ö minőségű t anf o 1 yamokat a vá 11 a 1 at.ok pénz ügy i és számviteli szakembereinek, ahol a dolgozók felkészülhettek volna a rájuk váró feladatok végzésére, és emellett a tárgyi feltételek (nyomtatványok) is csak késedelmesen álltak rendelkezésre. A vállalatok viselkedésére az irányító szervek felé az óvatosság, a tartalékok beépítésének a szükségesnél fokozottabb alkai mazása, a kritikai szellem, és helyenként a visszarendezésre való igény a jellemző. A legtöbb vállalatnál tapasztalható azonban egy újfajta gondolkodásmód, amely az erőket a f e 1 a d a t o k - a cl o 11 kör ü 1 m é n y e k köz ö 111 - meg o 1 d á s á r a koncentrálja, és nem kibúvókat keres. Dicséretes az az erőfeszítés, amellyel a vállalatok igyekeznek az új szabályozókhoz minél előbb alkalmazkodni és tevékenységük új lehetőségeit felkutatni. ^ Az év elejei vizsgálódások, felmérések alapján körvonalazódnak az o k a g ond o1 a t ok, ame1y e k a váll a1 a t ok a t légin k á b b f og1 a1k ozt a t j á k. “ Piacbiztosításs A szocialista relációjú piac beszűkült, az export gazdaságossága a vállalatok számára tovább romlott. Ez elsősorban azok at a válla1 at o k at éri nt i ér zé k eny en, ame 1 ye k h oss z ütávú f e j1esztési politikát alapoztak erre a piacra (FliGDHD, AUTŐVILL, GANZ KMGY, MEDICOR). A nem szocialista relációjú piacokra minden vállalat igyekszik szert tenni, hiszen a szabályzók erre ösztönzik. Mivel a szabályzók nem tesznek különbséget a feldolgozottság mértéke szerint, ezért fordult elő, hogy a nyilvánvaló népgazdasági érdekekkel szemben a vállalati érdek érvényesül (Pl 8 a MÁT inkább exportálja félkész alumínium” —— ——-■ ** m.
