Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1988-12-14

r —' ' ’ ' ~ *■

JSfr \ >

A

A é- 4

cialista piacokról történő helyettesítésére, amelyben alapvető érdekeltség a lényegesen kedvesöbb ár. Jó példa erre a Láng Gépgyár, amely a Üzovjetunióból vállalatközi kapcsolatok útján barter ügyletben több 10 MFt értékben - eddig tőkés relációból beszerezhető - anyagot importál.

1 - nem történt kellő mértékű eltolódás a nagyobb szellemi munkatartalmú

termékek exportjának növekedésében. Ez a tény, valamint a háttéripar ismert hiányosságai, és.egyes - végterméket előállító - vállalatok fejlesztésben megnyilvánuló kényelmessége együttesen azt a régi problémát konzerválják, amelynek következménye a tőkés exportra kerülő termékek igen magas importtartalma.-- a szellemi exportban rejlő lehetőségek olyan ki nem aknázott tartalékai a a külgazdasági kapcsolatainknak, amelyek közvetlen beruházást (tőkebefektetést) nem igényelnek, ugyanakkor a nem Rbl elszámolású fizetési egyenleg rövid távú javítását segítenék elő- a belföldi és a KGST piac adminisztratív beszükitése nem igazolta azt a feltevést, hogy az igy felszabaduló árualap tőkés exporttá válik (bár akad ellenpélda is, amikor KGST relációjú választékbővítő import miatt hazai értékesítési gondok jelenkeztek, és konvertibilis piacon sikerült értékesíteni az itthoni fölösleget - pl. Magyar Acél fúrói)- a "nagyvállalatok" körében az elmúlt néhány évben felerősödött az a tendencia, hogy megrendült munkaerői pozícióik visszaszerzése érdekében - és a piacról való kiszorulásuk részbeni kompenzálására dolgozóik minél nagyobb részét igyekeznek külföldi munkavégzéshez segíteni. E lehetőségek maximális kihasználását a külföldi munkavál-. lalókat fogadó országok létszámkontingensei erősen korlátozzák. A magyar kormányzat részéről a korlátozások oldása érdekében az eddigieknél lényegesen aktívabb szerepet kell vállalni.

•- alapvető problémát jelent a konjunktúráiig cikkek esetében (pl. alumínium) az exportártól jelentősen elmaradó belföldi ár. Ez a jelenség - párosulva a közvetlen exportérdekeltséggel - az exportot az irányitás szándéka ellenére az alapanyagok és a kevésbé feldolgozott termékek irányába tolja el. Ugyanez a tendencia tapasztalható a bútoripar területén is (feldolgozatlan faipari alapanyagok exportja).

4> _______________