Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1985-12-18
> mm& I 111 fcí - 7 -Az új vállalások többsége konkrét tevékenységre, a termelés, gazdálkodás, értékesítés hatékonyságának növelésére, a szocialista és a tőkés export bővítésére, az importkiváltás fokozására irányult a belső tartalékok feltárásával. A vállalások jelentős részében külön hangsúlyt kapott a jóléti és szociális körülmények javítása, az emberi tényezők, a dolgozó kollektívák erejének magasabb szintű érvényre juttatása. A kezdeti fellendülés, amely nem kevés eredményt hozott, I napjainkra teljesen visszaesett. Elmozdulás csak a kerületi PB figyelemfelhívása után tapasztalható a pártszervezetek kezdeményezése kapcsán.: A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékelése 1986.áprili^ sában lesz, de már most Iáható, hogy jó kezdeményezés volt, jelentős plusz-vállalások teljesültek, hozzájárult a vállalati eredményességhez. A termelés jövedelmezőségének alakulása A vállalati jövedelmek, az elszámolt nyereség idei alakulásában igen jelentős eltéréseket jeleznek vállalataink. A mintegy 35#-os - bázishoz mért - csökkenéstől a több mint 40%-os növekedésig terjed a gépipari skála. Az okok között:- az általános költségek növekedését /elszámolási rendszer módosítása, a Vgm-k számának növekedése stb./- az improduktív költségek növekedését /a romló vállalatközi n együttműködés, az itemtelen szállítás miatti jelentős költségnövelő hatás /- a külföldi követelések magas állománya miatti fedezetcsökkenést, az árfolyamváltozás negatív hatását kell kiemelnünk. A nyereségcsökkenés olyan mértékű, hogy néhány nagyvállalatunknál az alaphiány elkerülése jelentős erőfeszítéseket igényel. A háttéripari vállalataink igen sikeresen zárják az évet. 1984-hez képest az Akku 14%-t, a FORCON 11%-t, a Kéziszerszámgyár 13%-t, az AUTÓVILL 8%-t, a Szalag- és Zsinór 32%-t meghaladóan növeli nyereségét. A könnyűipari vállalatok nyereségének alakulása egyértelműen a tőkés exportpiacon beállott kedvezőtlen hatást tükrözi. A Kender Juta mintegy 25%, a SZKIV közel 10%-kal alacsonyabb összegű eredménytömeget realizál. Éfl| <f3 |1 * •«* 4 .. —TM— B— ————--------------------------------------------
